2020.11.30.

Budapestre jön a Bocuse d'Or!

A Magyar Bocuse d'Or Akadémia tavaly pályázta meg a világ legismertebb szakácsversenye, a Bocuse d'Or európai döntőjének 2016. évi rendezési jogát. Meg is nyerték!

Két jó hír is jutott mára: az egyik, hogy Molnár Gábor a kilencedik hellyel magabiztosan kvalifikálta magát a 2015 januárjában megrendezendő Bocuse d'Or lyoni döntőjébe. A másik pedig, hogy valamiben tényleg mi voltunk a legjobbak, és az utolsó hajrában még Bécset is lenyomtuk! Az unalomig ismételt gasztroforradalom kifejezés végre értelmet nyert, mert mi más lenne forradalmibb annál, hogy a világ legragosabb szakácsversenyének döntőjét mi, magyarok rendezhetjük?

Ahogy Hamvas Zoltán, a Magyar Bocuse d’Or Akadémia elnöke fogalmazott, ez sportnyelvre lefordítva annyit jelent, mintha nálunk rendeznék a labdarúgó EB-t. De nem pottyant csak úgy az ölünkbe, igen kemény és tudatos munka áll mögötte, hogy néhány év alatt ilyen elismeréshez jutott a magyar gasztronómia és annak szereplői. A szakma mellett a kormányzat és számos nagy cég közös összefogásának és kiállásának köszönhető ez a siker.

Az idei európai versenyen taroltak a skandinávok: az első helyet Svédország, az ezüstérmet Dánia, míg a dobogó legalsó fokát Norvégia szerezte meg.

De olvassátok el Hamvas Zoltán megható írását, amelyet a hír kapcsán a Magyar Bocuse d'Or Akadémia Facebook oldalán közölt:

"Néhány perce jelentették be, de még mindig alig hiszem el: Magyarország rendezheti a 2016-os Bocuse d'Or európai döntőjét! Aki tudja mit jelent ez, az valószínűleg velem együtt már el is indult pezsgőt bontani, aki nem, annak megpróbálom elmagyarázni: az, hogy mi rendezhetjük a világ legismertebb szakácsversenyét, a gasztronómiában olyan, mintha a fociban mi kapnánk az EB rendezési jogát. Sikert jelent, nemzetközi figyelmet, szakmai elismerést, turisták ezreit, és mindenekelőtt lehetőséget a további fejlődésre.

Az elmúlt két évtized rettenetesen kemény munkával telt, ennek elismerése a mai stockholmi döntés. Az egykor nagynevű, de a szocializmus évtizedeiben lezüllesztett magyar gasztronómia alapjait újra le kellett rakni. Feltártuk és megújítottuk azokat a magyar gasztronómiai hagyományokat, amelyeket néhány falusi házban vagy polgárcsaládok elsárgult receptkönyveiben őriztek. S bármilyen furcsa: át kellett hangolni a magyar közönség ízlését is, visszavezetni a feledésbe merült tradícióhoz.Felnőtt egy szakács-generáció, az én nemzedékem, akik külföldre mentek gyakorlatra, hogy újra elsajátítsuk, amit megpróbáltak velünk elfeledtetni. Én magam 22 évesen francia, német konyhákon tanultam meg, hogy egy jó alapanyagért akár száz kilométert is meg kell tenni minden nap, és abban a húsban, zöldségben, olajban évtizedek munkáját kell tisztelni. Hat-hét éve jutottunk el odáig, hogy mindazok, akik ismerték a világ legjobb konyháit, elkezdtek „magyar gasztro-forradalomról” beszélni. Először a patinás kávéházak nyitottak újra, később a borospincéink hoztak el díjakat a legnagyobb nemzetközi versenyekről, végül megjelentek az első Michelin-csillagos éttermek is. Legnagyobb örömömre a gasztro-forradalom nem állt meg a fine dining szintjén. Izgalmas, innovatív bisztrók nyílnak a város számos pontján, sőt, az utóbbi években a kézműves street food egyre komolyabb konkurenciát jelent az ipari tömegtermelőknek.

Ehhez a változáshoz óriási szervező munka és borzasztóan sok szakmai vita is kellett. Soha annyi érzelemmel nem vitatkoztunk a magyar konyha ügyéről, mint Kulináris Charta 2007-es megjelenését követő években. Néha talán túl türelmetlenek is voltunk egymással, de ma már ezen is túl vagyunk. Ha nincs mögöttük közös akarat, tavaly nem sikerült volna először bejutnunk a Bocuse d'Or lyoni döntőjébe, ahol egy magyar szakács, az általam is felkészített Széll Tamás rögtön a tizedik helyet szerezte meg a versenyen, s olyan gasztronómiai nagyhatalmak képviselőit utasította maga mögé, mint Spanyolország, Olaszország, Svájc vagy Németország. Közös munkával készítettük el a 2016-os Bocuse d'Or európai döntő rendezési jogára kiírt pályázatot is. Már önmagában azt győzelemként éltem meg, hogy mögénk állt a kormány, Budapest vezetése és a korábban egymással vitában álló gasztronómiai szakmai szervezetek mindegyike éppúgy, mint a nagy multinacionális vállalatok. Azóta, amióta néhány hónapja már csak Bécs és Budapest számított esélyesnek a versenyben, minden nap arra gondoltam, mindent megtettünk-e, elég lesz-e ennyi. Ma kiderült: a győzelemhez elég volt. Túlzás nélkül állíthatom, hogy a magyar gasztronómia történetében mérföldkő a mai döntés. De a megrendezéshez ismét teljes szakmai összefogásra és rettentően sok munkára lesz szükség. És megbízhatóan jó minőségű alapanyagokra, hiszen az európai versenyen külön előírás, hogy az egyik alapanyagnak magyarnak kell lennie. Mondanom sem kell, hogy mekkora reklámot jelent majd a magyar gasztronómiának és mezőgazdaságnak, ha a világ legjobb szakácsainak 2016-ban, mondjuk magyar mangalicát, vadat, vagy esetleg libamájat kell készíteniük a versenyen.

Végezetül egy személyes dolog. Nekem magyar szakácsként három álmom volt: Michelin csillag Magyarországon, magyar cheffel, Magyarországnak egyszer eljutni a lyoni Bocuse d'Or döntőjébe, illetve, hogy egyszer hazánk rendezhesse a Bocuse d’Or Európai döntőjét. Az első kettőt már megkaptuk a sorstól. Most megéltem, hogy a harmadikat az egész ország kapja. Gyerünk akkor azzal a pezsgővel! Egészségetekre!"

(Címlapkép: Bocuse d'Or - © Photos Le Fotographe)

Legújabb receptek

babfőzelék

Tört paszuly

A tört paszuly a szabolcsi konyha egyik egyszerű, mégis tartalmas, hagyományos fogása. Legtöbbször zsíron dinsztelt, paprikás hagymával és friss kenyérrel tálalják.

rakott hús

Csirkés-brokkolis kölestorta

Egészséges, mutatós és nagyon finom, akár ünnepi egytálétel. A metélőhagyma helyett használhatunk más zöldfűszert, a brokkoli helyett egyéb zöldséget. Salátával tálalhatjuk.

csőben sült húsok

Sajtos rakott csirkemell, ahogy Berta Brigi készíti

Barta Brigi konyhájának állandó vendége ez a szaftos és krémes csirkerakottas, amihez a klasszikus savanyúság helyett barackbefőttet fogyaszt a család. Hidegen, melegen és másnap is ...

Még több recept

Neked ajánljuk

Sajtos rakott csirkemell, ahogy Berta Brigi készíti

Legnépszerűbb cikkek

Életmód

Se túl sok, se túl kevés: rájöttek, hány órát kellene...

Úgy tűnik, az alvásnehézségek a demencia kialakulását is siettethetik, de a mozgást nélkülöző életmód negatív hatásai sem elhanyagolhatók. Ja, és az sem jó, ha túl sokat alszunk!

Otthon

Ezt a magyar vörösbort választották a világ legjobbjának

A Jammertal Borbirtok Cassiopeia Merlot-ját választották a világ legjobbjának a Concours Mondail de Bruxelles szakértői.

Gasztro

Mikor érdemes diót enni, ha a legjobbat akarod az agyadnak?...

Sokan szeretünk diót ropogtatni, és azt is sokan tudjuk, hogy jót tesz az agynak (még az alakjuk is hasonlít), na de vajon mikor érdemes bekapni pár szemet, hogy tényleg felturbózzuk az agyműködésünket?

Még több cikk

Címlapról ajánljuk

Otthon

Ez az egyetlen feltét a zabkásán, ami az agyadnak, a...

A dió nemcsak finomabbá teszi a zabkását, hanem értékes zsírsavakat, rostokat és polifenolokat is biztosít. Mutatjuk, miért érdemes hozzáadni a reggelidhez.

Macsuga Viktória

Otthon

Nosalty Mit főzzek hétvégén? Szomszédos kedvencek a Wiener Schnitzeltől a...

A szombati-vasárnapi kínálatban nokedli, palacsintaleves, klasszikus bécsi szelet, de még szilvalekváros bukta és almás rétes is érkeznek a konyhánkba.

Macsuga Viktória

Életmód

Reggelente iszonyú szomjúságra ébredsz? A vércukorszintedről is sokat elárulhat

A reggeli szomjúság többnyire ártalmatlan, de bizonyos esetekben a vércukorszinttel is összefügghet. Mutatjuk, mikor érdemes odafigyelni rá, és mi okozhatja a kutatások szerint.

Nosalty

További cikkek

KonyhaPro

A MOHU új ötlete: a lakosság számára ingyenes, az önkormányzatoknak...

A MOHU új bejelentése szerint a lakosság számára ingyenes az önkormányzatok által szervezett hulladékgyűjtési akciók indulnak októbertől, melyeknek köszönhetően végre megválhatunk elektromos és elektronikai hulladékunktól.

KonyhaPro

Nosalty-kvíz: Felismered ezeket a furcsa nevű magyar ételeket?

Ökörszem, selyemsutty, pöcsmácsik vagy éppen apácafingocska – első hallásra akár kitalált szavaknak is tűnhetnének, pedig valódi magyar ételek nevei. Vajon hányat ismersz közülük?