Család

2020.11.30.

Evőeszköz-történelem: a villa, mint a szexuális kicsapongás jele

Petrás Gabriella profilképe Petrás Gabriella

Az ókori rómaiak a kezüket az apródok hajába törölték, a középkorban pedig ördögi eszköznek tartották a villát. Érdekes és furcsa étkezési szokások a múltból.

Ma a kés és a villa használata alapvető, azonban néhány száz éve a villát még perverz dolognak tartották. Az ókorban a görögök az ételtől maszatos szájukat kenyérbélbe, a rómaiak az apródok hajába, máshol pedig az abroszba törölték. Ami régen természetes volt, azon ma már felhúznánk a szemöldökünket.

A kagylóhéjtól az ezüstkanalakig

Az ősember még kagylóhéjat, csigaházat használt kanálként, és kezdetleges vágóeszközöket készített. Később Egyiptomban a szegényebbek már fából, a módosabbak pedig elefántcsontból és fémből készült kanalakkal ettek. A rómaiak külön kanalat, a cochleart használták a tojáshoz, és egy nagyobbat, a ligulát a többi ételhez. A kanalat annyira nagy becsben tartották, hogy az újszülötteknek ezüst kiskanalat ajándékoztak. Az ezüstkanalak a 14. században hagyaték tárgyát is képezték. A középkorban kerek, rövid szárú, a 15. századra füge formájú, a 17. századtól pedig a ma ismert tojás alakú volt a kanál divat.

Ezt láttad?

Így nézett ki a konyhánk a '80-as években

Ilyen volt a cochlear:



A cochlear

És ilyen a ligula:



A ligula

A középkorban a kerek asztalok helyett a magyar urak a kihúzható, szögletes asztalt kedvelték, amit a vendégek számától függően bővíteni tudtak. Régen naponta kétszer ettek: 10-kor ebédet, délután 6-kor pedig vacsorát, és ha vendégségbe mentek, a saját késüket is magukkal vitték. A terítésnél ugyan ezüstkanalat adtak, de amikor szükséges volt, mindenki a saját kését vette elő, ami a legfontosabb evőeszköz volt akkoriban.

Mátyás király messze földön híres volt arról, hogy keze és ruhája tisztaságát megőrizte, annak ellenére, hogy akkoriban szinte minden ételt mártásban, szószban tálaltak, és kézzel ettek. Miközben az olaszok már használtak villát, addig nálunk a húsokat késsel a kenyérre szedve, kézzel falatoztak. A sáfrányban gazdag szószok beszínezték a falatozók kezét, körmét és ruhájukat is, kivéve Mátyást, akinek foltmentes étkezési kultúrájáról még egy középkori anekdotás is úgy emlékezett meg, mint „a király vele született tisztasága”.

A villa, mint az ördög eszköze

A villa pályafutása nem volt olyan sima, mint a késé vagy a kanálé. A villát már Homérosz is említi, amit a rómaiak pecsenyesütéskor használták, pontosabban a húsok szeletelésekor, mint rögzítő eszköz. Európában széles körben a 11. század második felében jelent meg a villa, de nem fogadták kitörő lelkesedéssel. Az akkori pápa szerint az aranyozott nyárs a bűnös elpuhulás jelképe volt: ördögi szerszámnak tartották, amivel kiütjük a fogunkat.

Luther Márton 1518-ban így írt a villáról: „Isten óvjon a villától!” Rotterdami Erasmus, a híres tudós és teológus is ódzkodott tőle, Thomas Artus, francia író pedig egyenesen a hermafroditák szokásának tulajdonította a villahasználatot. A villát perverz dolognak tartották, ami felért egy szexuális kicsapongással. Richelieu bíboros például érdekes megfigyeléssel leleplezett valakit, aki nemesnek adta ki magát: a csaló az olajbogyót villával fogyasztotta, pedig akkoriban azt még a királyi udvarban is kézzel illett enni.

De Medici Katalin már a 16. században sem ódzkodott a villától, az olasz utakra is magával vitte saját 3 ágú villáját - ami olasz találmány -, ugyanis arra lehetett a legjobban felcsavarni a spagettit. A franciák a családi címert gravíroztatták a villa nyelébe, így lefelé fordítva tették le az evőeszközt, hogy a címer jól látható legyen. Nálunk Apor Péter történetíró 1736-os feljegyzésében arról ír, hogy akkoriban még nem volt mindenkinek külön villája, csak egy-egy szedő, amit kézről-kézre adtak. Később az ezüstvillák nyelére magyar szentenciákat gravíroztak büszke tulajdonosaik.

Receptajánló:

Fügelekvárral sült sertéscomb

sertéssült

Fügelekvárral sült sertéscomb

Bébispenótos paradicsomos spagetti

zöldséges tészta

Bébispenótos paradicsomos spagetti

Pácolt magyaros sült oldalas

oldalas

Pácolt magyaros sült oldalas

A villa lassan ugyan, de annál biztosabban hódította meg a világot. A villás reggeli a 18. század végén terjedt el, amikor újságírók és képviselők egy csoportja rendszeresen látogatott egy párizsi helyet, amit egy Hardy nevű kocsmárosné vezetett. 10 óra körül kétágú villákra tűzött hurka és pecsenyehús várta az érkezőket, amit az álló vendégek megsüthettek. Az elnevezés is innen ered: dejeuner a la fourchette, vagyis villával reggelizni.

Illemtan és asztali kés

A kés nem hiába volt a legnépszerűbb evőeszköz: csontozásra, filézésre, nyúzásra, szeletelésre is használták, és ételszedőként is szolgált. A 12. században jelentek meg az ívelt szeletelt kések, majd a 15. században a tortalapátra emlékeztető tálaló kések.Az asztali kés a 17. században született meg: 1637-ben Richelieu bíboros, XIII. Lajos tanácsadója elképedt, amikor meglátta, hogy az egyik udvaronc egy éles késsel piszkálja a fogát. Megparancsolta, hogy az addig hegyes kések élét kerekítsék le, és az egyik éle legyen tompa.



Kések 1820-ból

Az asztali kés megjelenésével az étkezési illemszabályok is elterjedtek, aminek egyik jeles képviselője Giovanni Casa volt, aki asztali illemtant szerkesztett. Kritizálta azokat, akik túlságosan a leves fölé hajoltak, vagy az asztalkendővel törölgették a szájukat és az orrukat, esetleg a nyakukban zsinóron függő ezüst fogpiszkálót hordtak.

Az egyszerű ember számára is készült asztali illemtan. 1796-os a császári strázsamester, Kónya János így írt az illemről:

„Némelyik oly illetlenül ül az asztalnál, mintha egy bolthajtást akarna könyökivel támogatni, más oly szemtelen, hogy akkora erővel szúr a tálba, mintha egy erdei kant akarna farba szúrni. Némely oly goromba, hogy a sült kappant a maga tányérjára hurcolja, megszopja, s azután úgy teszi a szomszédja eleibe: némely oly faragatlan, hogy törületlen szájjal iszik a korsóból, amely azután olyan, mint a pacaltisztogató ümögujja: más úgy vájkál szájába, mintha már nyitva volna a kapu a ganajhordásra. Némely felére megrágott falattal kezdi el a nevetést, hogy a morzsalék úgy hull az asztalra, mint a zúzmara, némely olyant böffent az asztal felett, hogy az ördögnek is fel lehetne tenni konfektnek.”

Ezeket láttad?

Ezeket olvastad már?

Bizarr háztartási gépek a vasfüggönyön túlról

Retro

Bizarr háztartási gépek a vasfüggönyön túlról

Amíg mi teljes boldogságban éltünk a Hajdu mosógép és a kotyogós társaságában, addig a kapitalista országokban érdekes háztartási gépek láttak napvilágot.

Petrás Gabriella

3 retró reggeli gyerekkorunkból – Te melyiket etted?

Retro

3 retró reggeli gyerekkorunkból – Te melyiket etted?

Bundás kenyér, fokhagymás pirítós és tejbe áztatott kenyér – így indítottuk a reggeleket 40 éve.

Petrás Gabriella

Ilyen volt az élet a Kádár-korszak paneljeiben

Otthon

Ilyen volt az élet a Kádár-korszak paneljeiben

Az apró fürdőszobák, a strangcsövön terjedő hangok és a panelek közötti játszóterek sokunk gyerekkorát meghatározták. Neked milyen emlékeid vannak a panelekről? 

Petrás Gabriella

Ajánlott videó

Legújabb receptek

Belül puha, kívül ropogós házi gyökérkenyér felszeletelve.

fehér kenyér

Gyökérkenyér

Ez a házi gyökérkenyér kívül jó ropogós, belül puha, ráadásul dagasztani sem kell. Tökéletes pékárú egy közös családi reggelihez, és még másnap is puha, persze csak ha marad ...

Retró tányéron, krémes tört paszuly, tetején hagymás-fűszeres zsírral és friss kenyérrel tálalva.

babfőzelék

Tört paszuly

A tört paszuly a szabolcsi konyha egyik egyszerű, mégis tartalmas, hagyományos fogása. Legtöbbször zsíron dinsztelt, paprikás hagymával és friss kenyérrel tálalják.

Egy szelet csirkés-brokkolis kölestorta fekete tányéron. Mellette villa, sárga szalvéta és egy pohár gyümölcsital látható, sárga pöttyös terítőn.

rakott hús

Csirkés-brokkolis kölestorta

Egészséges, mutatós és nagyon finom, akár ünnepi egytálétel. A metélőhagyma helyett használhatunk más zöldfűszert, a brokkoli helyett egyéb zöldséget. Salátával tálalhatjuk.

Még több recept

Neked ajánljuk

Gyökérkenyér videó

Gyökérkenyér

Legnépszerűbb cikkek

Ezt a magyar vörösbort választották a világ legjobbjának

Otthon

Ezt a magyar vörösbort választották a világ legjobbjának

A Jammertal Borbirtok Cassiopeia Merlot-ját választották a világ legjobbjának a Concours Mondail de Bruxelles szakértői.

diótörés

Gasztro

Mikor érdemes diót enni, ha a legjobbat akarod az agyadnak?...

Sokan szeretünk diót ropogtatni, és azt is sokan tudjuk, hogy jót tesz az agynak (még az alakjuk is hasonlít), na de vajon mikor érdemes bekapni pár szemet, hogy tényleg felturbózzuk az agyműködésünket?

elektronikai hulladék

KonyhaPro

A MOHU új ötlete: a lakosság számára ingyenes, az önkormányzatoknak...

A MOHU új bejelentése szerint a lakosság számára ingyenes az önkormányzatok által szervezett hulladékgyűjtési akciók indulnak októbertől, melyeknek köszönhetően végre megválhatunk elektromos és elektronikai hulladékunktól.

Még több cikk

Címlapról ajánljuk

egy világos és egy sötét sárgájú feltőrt tojás egy tányérban

Otthon

Narancssárga a tojássárgája? Ebből még nem tudhatod, hogy házi tojást...

Az, hogy a sárgája sötétsárga, nem feltétlenül jelenti azt, hogy táplálóbb falusi tojással van dolgunk. A tojássárgája színét elsősorban az határozza meg, hogy mit evett a tyúk, pontosabban az, hogy milyen növényi pigmentekhez, úgynevezett karotinoidokhoz jutott hozzá. A szín ezért sokkal inkább a takarmányozásról árulkodik, mint arról, hogy mennyire friss vagy tápanyagdús a tojás.

Nosalty

tojásreggelit készítő nő

Otthon

Egészségtelen, ha minden nap ugyanazt reggelized? A dietetikusok szerint nem...

Egészséges minden reggel ugyanazt reggelizni? A dietetikusok elárulják, mikor előnyös a megszokott rutin és mire figyelj az étrendedben.

Nosalty

elégedetlen, kicsit túlsúlyos harmincas nő a tükörben nézi magát

Otthon

7 jel, ami arra utalhat, hogy sajnos lelassult az anyagcseréd

Mutatjuk, milyen jelek utalhatnak az anyagcsere lassulására, és mit tehetsz ez ügyben.

Brecz Judit

További cikkek

Tejfölös csodabogár

KonyhaPro

Nosalty-kvíz: Felismered ezeket a furcsa nevű magyar ételeket?

Ökörszem, selyemsutty, pöcsmácsik vagy éppen apácafingocska – első hallásra akár kitalált szavaknak is tűnhetnének, pedig valódi magyar ételek nevei. Vajon hányat ismersz közülük?

klasszikus bécsi szelet

Otthon

Nosalty Mit főzzek hétvégén? Szomszédos kedvencek a Wiener Schnitzeltől a...

A szombati-vasárnapi kínálatban nokedli, palacsintaleves, klasszikus bécsi szelet, de még szilvalekváros bukta és almás rétes is érkeznek a konyhánkba.

elektronikai hulladék

KonyhaPro

A MOHU új ötlete: a lakosság számára ingyenes, az önkormányzatoknak...

A MOHU új bejelentése szerint a lakosság számára ingyenes az önkormányzatok által szervezett hulladékgyűjtési akciók indulnak októbertől, melyeknek köszönhetően végre megválhatunk elektromos és elektronikai hulladékunktól.

Még több cikk

Top Receptek

birsalmalekvar-fuszerekkel-tartositoszer-nelkul

különleges lekvárok

Birsalmalekvár fűszerekkel tartósítószer nélkül

Jó sűrű lekvár lett belőle, és az íze valami csodálatos. Én bármi forrót szedek az üvegbe, egy kés pengéjét alá teszem, az elrepedés miatt..... Sütemény töltéséhez, vagy csak ...

tradicionalis-gulyasleves

gulyásleves

Tradicionális gulyásleves

Az igazi Hungarikum, amire igazán büszkék lehetünk. Vendéglátós lévén tapasztaltam, hogy a külföldi turisták, amikor betérnek az étterembe, az volt az első kérdésük, hogy "Gulász " ...

frankfurti-leves-egyszeruen

frankfurti leves

Frankfurti leves egyszerűen

A frankfurti virsliről elnevezett levest sokféleképpen készítik, nekünk ez az egyik kedvenc verziónk.

Még több top recept

Friss receptek

Még több friss recept