2021.07.06.

„70 éves korunkig reálisan élhetnénk korlátozottság nélkül" – a Gyulladáscsökkentő étrend és életmód c. könyv szerzőivel beszélgettünk

A napokban jelent meg egy hiánypótló kötet a tudatos táplálkozás és egészségmegőrzés iránt érdeklődők nagy örömére, Gyulladáscsökkentő étrend és életmód címmel. A főként az IBS-re, refluxra és SIBO-ra fókuszáló szak (és recept-)könyvvel kapcsolatos kérdéseinkre a szerzőpáros, Rubin Eszter (író, gasztronómus) és Farkas-Boross Zita (funkcionális táplálkozási tanácsadó) válaszolt.

Hogyan jött a könyv témájának ötlete és kettőtök duója? Miért pont a gyulladáscsökkentés került fókuszba?

A vadonatúj könyv borítója (Jaffa kiadó)

A Hisztaminintolerancia szakácskönyvemnél Zitát kértem fel, hogy szakmai kommentárokkal egészítse ki a receptjeimet. Így került minden ételhez magyarázat a hozzávalók élettani hatásairól. Valamint a receptek után egy összefoglaló a hisztaminintolerancia hátterében húzódó gyökérokok feltárásáról és a gyógyuláshoz vezető út lépéseiről. Mivel jól tudtunk együtt dolgozni, elhatároztuk, hogy a következő könyvet már együtt fogjuk írni.

A téma adott volt, mivel a krónikus gyulladás, egyfajta néma betegségként a civilizációs kórképek melegágya. Kezelésével, megelőzésével számos, sokakat érintő egészségügyi probléma elkerülhető.

Hogyan lett ennyire központi probléma az évek során a gyulladás, minek tudható be, hogy ennyire sok embert érintenek a belőle fakadó betegségek? Modern kori tünet ez, vagy régen is létezett, csak nem neveztük nevén?

Riasztó mértékben emelkedik a civilizációs betegségben érintettek mutatószáma. Már egyre fiatalabb korban látom a klienseimnél a cukorbetegség előszobájaként aposztrofált inzulinrezisztenciát (akár tizenéves korú gyerekeknél is), szinte mindenki szenved valamilyen emésztőrendszeri panasztól, és ijesztően emelkedik a daganatos betegek száma is. Ha kutatjuk, hogy milyen közös nevező állhat ezek mögött a tendenciák mögött, akkor egyértelműen a táplálkozási szokásaink megváltozása és az ennek nyomán kialakuló szervezetszintű gyulladás a gyökérok. Természetesen régebben is léteztek bizonyos betegségcsoportok, azonban, ha megnézzük, milyen mértékben alakult át az élelmiszer-fogyasztásunk a nagyüzemi termelés oltárán, akkor egyértelműen látható, hogy az elmúlt nagyjából 40 évben kell keresnünk a problémák forrását. A feldolgozott, dúsított és adalékanyagokkal készült élelmiszernek nevezett termékek egyáltalán nem szolgálják az egészségünket. Sajnos azonban ezekre alapozzuk napjainkban a táplálkozásunkat, így nem csoda a rengeteg megbetegedés.

Mennyire volt nehezen összefogható a SIBO, a reflux, az IBS? Könnyű egyöntetűen alkalmazni ezekre a betegségekre egyfajta diétát, hasonló megszorításokat? Ennyire sok az átfedés?

A könyvben igyekeztem átfogóan megvilágítani ennek a három tünetcsoportnak a közös nevezőit, vagyis a lehetséges gyökérokait. Mindhárom esetben a teljes emésztőrendszeri regeneráció az, amely segíthet kilábalni a tünetekből, ezek megoldására ezért nem is egy diéta a javaslatom, hanem egy teljes életmódváltás. Kulcsfontosságú a szájflórától a gyomorműködésen át a felszívódás és az enzimműködés javítása, csakis így érhetünk el tartós állapotjavulást és fenntartható eredményeket.

Mik azok a tényezők és a legfontosabb tiltólistás összetevők, amelyeket ki tudnál emelni?

Nem szeretem a tiltólista szót használni, mert attól már eleve egy korlátozó mechanizmus kapcsol be az emberek fejében. A gyulladáscsökkentő étrend alapja a változatos, tápanyagdús és teljes értékű táplálkozás: szinte minden fogyasztható, ami természetes valójában elérhető a környezetünkben: zöldségek, jó minőségű állati fehérjék és zsírok, kiegészítve bizonyos könnyen emészthető szénhidrátokkal.

Rubin Eszter / Fotó: Moravcsik Borka

Ami a gyulladást fokozza, és ezáltal az életmódváltás során fontos, hogy kikerüljön az étrendünkből, azok a feldolgozott, lisztté őrölt, adalékanyagokkal dúsított iparilag előállított élelmiszerek.

Az a tapasztalat, hogy az emberek jó része indokolatlanul nagy mennyiségű gabonaipari (főképpen gluténtartalmú) és édesített tejipari terméket, hozzáadott cukrot és növényi olajokat tartalmazó készételeket fogyaszt, ezeket mindenképpen érdemes kerülni. Ha már emésztőrendszeri problémákkal küzdünk, akkor érdemes kihagyni a fentiek mellett a tojásfehérjét, a hüvelyeseket és az élesztőt is.

A könyvben szereplő receptek nem tartalmaznak gyulladáskeltő anyagokat: glutént, tejet, tojásfehérjét, élesztőt, szóját, kukoricát, napraforgóolajat és cukrot, így összetett élelallergiában/ intoleranciában érintetteknek is segítséget nyújtanak.

Hogyan került a képbe a keményítő? Ez az új mumus a glutén és a laktóz után?

A keményítő a növények raktározott üzemanyaga, önmagában egy kiváló szénhidrátforrás. A tönkrement emésztőrendszer azonban nehezen birkózik meg bizonyos keményítőfajtákkal, a könyv módszertana erre épül. Vagyis azokat a nehezen emészthető szénhidrátforrásokat javasolt kerülni a regenerációs szakaszban, amelyek megemésztése hosszabb ideig tart, és ezáltal nagyobb terhet ró az emésztőrendszerünkre. A regenerációs időszakot követően fokozatosan vissza lehet építeni ezeket a keményítőforrásokat is az étrendünkbe, tehát nem egy új mumusra találtunk. A glutén és a laktóz a magyarországi laborvizsgálati adatok szerint a népesség csaknem 50%-ánál akár észrevehető (bőrtünetek, rosszullét stb.), akár alattomos, hosszabb távon károkat okozó tüneteket okoz, emiatt kerültek ennyire előtérbe az elmúlt években. De itt is fontos megjegyezni, hogy különbség van aközött, mikor valaki hosszú éveken keresztül tönkretette a bélflóráját, és emésztőrendszeri regeneráció után normál mértékben fogyaszthat valamennyi gluténtartalmú ételt, illetve aközött, hogy normális esetben a felnőtt emberek emésztőrendszere nem alkalmas a laktóz (tejcukor) lebontására, mert az enzimműködés nem erre van beállítva.

Lehet-e teljes értékű ez az étrend, ezek a receptek?

Természetesen, minden létfontosságú makrotápanyag, vitamin, ásványi anyag rendelkezésre áll a javasolt étrendben.

Kiknek ajánlanád ezt a könyvet, csak az adott betegségben szenvedőknek, vagy akár életvitelszerűen is hasznos lehet így étkezni?

Szívesen mondanám azt, hogy csak az adott betegségben szenvedőknek, de látva a hozzám és a területemen dolgozó kollegáimhoz érkező, ijesztő méretű kliensáradatot, azt kell mondanom, a gyulladáscsökkentés életvitelszerű alkalmazása lehet a korlátozottságmentes életmód egyik záloga. Sokan élnek folyamatos puffadással, savlekötő-használattal, ekcémával, hajhullással, női hormonzavarokkal, és azt hiszik ez a természetes állapot. Pedig nem így van: 60-70 éves korunkig teljesen reálisan élhetnénk korlátozottság nélkül, vagyis anélkül, hogy minden reggel ízületi panaszokra ébrednénk, vagy marékszám kellene gyógyszert szednünk, úgy mint, koleszterin- és vérnyomáscsökkentők, cukor- és inzulingyógyszerek, fájdalomcsillapítók.

Farkas-Boross Zita / Fotó: Arts Illustrated Studios

Milyen főbb fejezetekre bontottátok a könyvet, és miért?

Szerettem volna egyedülálló módon egy olyan sorvezetőt adni az olvasóknak, ahol a regenerációs javaslatok mellett az is megvilágításra kerül, hogy melyek a gyulladás kiváltó okai, és rávilágítani, hogy egyénileg, tartós javulást milyen rendszerszintű változtatásokkal tudnak elérni. Ehhez szerintem nélkülözhetetlen, hogy megismerjük a teljes emésztőrendszeri működést. Én az edukációban hiszek, mert ha valaki kap egy gyomorsavcsökkentőt, de nem ismeri a mögöttes működést, hatást és várható következményeket, akkor nem is tud döntést hozni a saját egészségét illetően.

Ezért a megszokotthoz képest részletesebben kerül bemutatása az emésztési folyamat, maga a gyulladás kialakulása és lefolyása, és ezen keresztül mutatom be a reflux, az IBS és a SIBO regenerációs lehetőségeit.

A könyv alapvető módszertanát is részletesen tárgyaljuk, vagyis a nehezen emészthető szénhidrátok bemutatása mellett megvilágítom azt is, hogy miért is nevezzük őket nehezen emészthetőnek, és hogyan tudunk ezen segíteni. Nagyon örülök, hogy helyet kaphatott a könyvben az egyéb életmódtényezők ismertetése is, hiszen a lelki, pszichés egyensúly, valamint az egészségünket alapvetően befolyásoló biológia óránk és a bélmikrobiom jó működése elengedhetetlen a tartós javuláshoz.

A könyv első fele tartalmazza az elméleti alapokat, a második felében pedig az erre épülő receptek találhatók. A második rész fő fejezetei: reggelik, saláták, levesek, húsételek, halak, vega ételek, desszertek.

Hangsúlyt kap a könyvetekben a stresszkezelés, lehetséges a gyógyulás e nélkül? Hatékony lehet a diéta, ha nincs lelki egyensúly?

Én úgy hiszem, és az a gyakorlati tapasztalatom is, hogy a lelki, pszichés egyensúly alapvetően meghatározza a sejtjeink működését. Egy krónikus stresszben élő emberben olyan biokémiai eltérések mennek végbe, amelyek teljes mértékben blokkolhatják például az emésztőrendszer helyes működését, gondoljunk csak a klasszikus vizsgadrukk okozta hasmenésre. Sokakat értek olyan traumák életük során, amelyek felborították a kényes egyensúlyt, ezeket nem lehet pusztán fizikai megoldásokkal, étrenddel, vitaminokkal balanszba hozni. Meg kell értenünk a saját reakcióink mögött húzódó okokat, fel kell oldani a traumákat, magunknak megteremtenünk a saját egyensúlyunkat.

A kötet a Jaffa kiadó gondozásában jelent meg.

Még több érdekes interjút itt olvashattok:

Ajánlott videó

Legújabb receptek

fehér kenyér

Gyökérkenyér

Ez a házi gyökérkenyér kívül jó ropogós, belül puha, ráadásul dagasztani sem kell. Tökéletes pékárú egy közös családi reggelihez, és még másnap is puha, persze csak ha marad ...

babfőzelék

Tört paszuly

A tört paszuly a szabolcsi konyha egyik egyszerű, mégis tartalmas, hagyományos fogása. Legtöbbször zsíron dinsztelt, paprikás hagymával és friss kenyérrel tálalják.

rakott hús

Csirkés-brokkolis kölestorta

Egészséges, mutatós és nagyon finom, akár ünnepi egytálétel. A metélőhagyma helyett használhatunk más zöldfűszert, a brokkoli helyett egyéb zöldséget. Salátával tálalhatjuk.

Még több recept

Neked ajánljuk

Gyökérkenyér

Legnépszerűbb cikkek

Életmód

Se túl sok, se túl kevés: rájöttek, hány órát kellene...

Úgy tűnik, az alvásnehézségek a demencia kialakulását is siettethetik, de a mozgást nélkülöző életmód negatív hatásai sem elhanyagolhatók. Ja, és az sem jó, ha túl sokat alszunk!

Otthon

Ezt a magyar vörösbort választották a világ legjobbjának

A Jammertal Borbirtok Cassiopeia Merlot-ját választották a világ legjobbjának a Concours Mondail de Bruxelles szakértői.

Gasztro

Mikor érdemes diót enni, ha a legjobbat akarod az agyadnak?...

Sokan szeretünk diót ropogtatni, és azt is sokan tudjuk, hogy jót tesz az agynak (még az alakjuk is hasonlít), na de vajon mikor érdemes bekapni pár szemet, hogy tényleg felturbózzuk az agyműködésünket?

Még több cikk

Címlapról ajánljuk

Otthon

Egészségtelen, ha minden nap ugyanazt reggelized? A dietetikusok szerint nem...

Egészséges minden reggel ugyanazt reggelizni? A dietetikusok elárulják, mikor előnyös a megszokott rutin és mire figyelj az étrendedben.

Nosalty

Otthon

7 jel, ami arra utalhat, hogy sajnos lelassult az anyagcseréd

Mutatjuk, milyen jelek utalhatnak az anyagcsere lassulására, és mit tehetsz ez ügyben.

Brecz Judit

Otthon

Ez az egyetlen feltét a zabkásán, ami az agyadnak, a...

A dió nemcsak finomabbá teszi a zabkását, hanem értékes zsírsavakat, rostokat és polifenolokat is biztosít. Mutatjuk, miért érdemes hozzáadni a reggelidhez.

Macsuga Viktória

További cikkek

KonyhaPro

A MOHU új ötlete: a lakosság számára ingyenes, az önkormányzatoknak...

A MOHU új bejelentése szerint a lakosság számára ingyenes az önkormányzatok által szervezett hulladékgyűjtési akciók indulnak októbertől, melyeknek köszönhetően végre megválhatunk elektromos és elektronikai hulladékunktól.

KonyhaPro

Nosalty-kvíz: Felismered ezeket a furcsa nevű magyar ételeket?

Ökörszem, selyemsutty, pöcsmácsik vagy éppen apácafingocska – első hallásra akár kitalált szavaknak is tűnhetnének, pedig valódi magyar ételek nevei. Vajon hányat ismersz közülük?