2020.11.30.

Háború és forradalom a konyhában

Mitől olyan a magyar konyha, amilyen? Hogy alakultak ki az étkezési szokások? Hogy hatott a történelem az étkezésre? Minisorozatunkban a háború és az ötvenes évek következnek!

Múlt héten a boldog békeidők konyháját mutattuk be a városban és vidéken - azt az időszakot, aminek az ország második világháborúba való belépése vetett véget. Az első pár hónapban nem látszott nagy különbség, ez főként az előző év gazdag termésének, és így az alacsony áraknak volt köszönhető. Az első megszorítások a kávét és a teát illették, majd a drágább húsok tűntek el, és a búza illetve rozsliszt lett egyre sötétebb.

Az utolsó békés percek - húsbolt 1940-ben

A jegyrendszert 1941-ben vezették be.

Az első időkben egy személy hetente 12 dkg cukrot és 24 dkg zsírt vásárolhatott. Az adagokat a háború előrehaladtával egyre csökkentették, és amúgy sem volt egységes – a vidéki lakosok kevesebb jegyet kaptak, a zsidótörvények bevezetésétől kezdve az izraelitának minősített állampolgárok is jóval kevesebb fejadag járt. Vidéken egyszerűbb volt az alapanyag beszerzése, de a városok szegényebb rétegei hamar lecserélték a vajat margarinra, a tojást tojásporra.

Egyre több hadiszakácskönyv jelent meg, amely arra tanított, hogyan lehet olcsón laktatót főzni, a dráguló hús helyett pedig gyakran belsőségből főztek a háziasszonyok. A friss zöldségek és idénygyümölcsök helyét a száraz hüvelyesek vették át, egyre népszerűbb lett a hamis gulyás, a sterc (gyakorlatilag rántás), a bundázott zöldségek és a krumpli. A háború gasztronómiai vívmányai közé tartozott többek között az a préselt, szeletelhető gyümölcsöt csak nyomokban tartalmazó lekvárszerűség, ami hitlerszalonna néven vette be magát a köztudatba.

krumplis tészta

Krumplis tészta 3.

babfőzelék

Babfőzelék 3.

májas húsételek

Hagymás máj tört burgonyával

Az ostromok alatt a lakosság azt evett, amit tudott – városokban az egyetlen húsforrás az elesett lovak voltak, amelyeket szemtanúk visszaemlékezési szerint egy-egy ház gyakorlatilag húsz perc alatt szétkapott.

Parasztasszony tojást ad le a szövetkezeti boltban, 1950

A háború után

sem lett sokkal jobb a helyzet. A vidéki földművelő réteget gyakorlatilag kisemmizték és tönkretették. Kötelezővé vált a termények, állatok, és a zsír bizonyos részének beszolgáltatása – ebben a korszakban ami a városokban a csengőfrász, az vidéken a padláslesöprés volt. Az új rendszer új társadalmi rétegeket alakított ki, új étkezési szokásokkal. A helyzet lassan normalizálódott. Az államosítással és az alapanyagok beszerzésének megnehezítésével rengeteg korábbi vendéglő kényszerült bezárni, helyüket egyszerű, hústalan ételeket kínáló kifőzdék, borkimérések és eszpresszók vették át.

Az ötvenes évek

végén ugyan már egyszerűbb volt alapvető élelmiszereket beszerezni, a korábban mindennaposnak számító élelmiszerek azonban teljesen eltűntek a polcokról. Gyakorlatilag megszűnt a háztartást vezető nők száma, a hosszúra nyújtott műszakok és egyéb kötelező elfoglaltságok pedig teljesen átalakították a korábbi étkezési szokásokat. Az ötvenes évek végén egyre jellemzőbb üzemi étkezés, amelyet a városi dolgozók nagy része kénytelen volt igénybe venni. A hatvanas évek elejéig a korábbiakhoz képest ritkult a húsfogyasztás, az üzemi konyhákban eleinte kizárólag pénteken kínálták – mivel ezen a napon a korszak által tiltott vallások nem engedélyezik a húsfogyasztást.

Propagandakirakat 1954-ből

Az ötvenes években megindult építkezések, és az új típusú házak is alakítottak a fogyasztási szokásokon. A városokban egyre jobban terjedt a villanytűzhely, a korszak új építésű lakásainak konyhái pedig sokkal kisebbek voltak, akár a háború előtt épült bérlakások konyháinál, akár a vidéki falusi házakénál. A kamra, füstölő, nagy lisztesládák hiányának hatására a városokban teljesen megszűnt az otthoni kenyérsütés, ritkábbak lettek a befőzések, a saját feldolgozású hús fogyasztása.

Ugyanakkor ebben a korban lett a cukor igazi tömegcikk – az olyan, ma már elképzelhetetlen „fogásokkal” pótolták a hiányzó kalóriát, mint a cukorral megszórt zsíroskenyér. Az ötvenes években a világ többi részével ellentétben nem az otthon főzőcskéző, házias, hanem a kemény fizikai munkát végző nőtípus lett az ideál – nem mondhatnánk, hogy az ötvenes évek egy gourmand korszak lett volna.

Jövő héten folytatjuk!

Ajánlott videó

Legújabb receptek

babfőzelék

Tört paszuly

A tört paszuly a szabolcsi konyha egyik egyszerű, mégis tartalmas, hagyományos fogása. Legtöbbször zsíron dinsztelt, paprikás hagymával és friss kenyérrel tálalják.

rakott hús

Csirkés-brokkolis kölestorta

Egészséges, mutatós és nagyon finom, akár ünnepi egytálétel. A metélőhagyma helyett használhatunk más zöldfűszert, a brokkoli helyett egyéb zöldséget. Salátával tálalhatjuk.

csőben sült húsok

Sajtos rakott csirkemell, ahogy Berta Brigi készíti

Barta Brigi konyhájának állandó vendége ez a szaftos és krémes csirkerakottas, amihez a klasszikus savanyúság helyett barackbefőttet fogyaszt a család. Hidegen, melegen és másnap is ...

Még több recept

Neked ajánljuk

Sajtos rakott csirkemell, ahogy Berta Brigi készíti

Legnépszerűbb cikkek

Életmód

Se túl sok, se túl kevés: rájöttek, hány órát kellene...

Úgy tűnik, az alvásnehézségek a demencia kialakulását is siettethetik, de a mozgást nélkülöző életmód negatív hatásai sem elhanyagolhatók. Ja, és az sem jó, ha túl sokat alszunk!

Otthon

Ezt a magyar vörösbort választották a világ legjobbjának

A Jammertal Borbirtok Cassiopeia Merlot-ját választották a világ legjobbjának a Concours Mondail de Bruxelles szakértői.

Gasztro

Mikor érdemes diót enni, ha a legjobbat akarod az agyadnak?...

Sokan szeretünk diót ropogtatni, és azt is sokan tudjuk, hogy jót tesz az agynak (még az alakjuk is hasonlít), na de vajon mikor érdemes bekapni pár szemet, hogy tényleg felturbózzuk az agyműködésünket?

Még több cikk

Címlapról ajánljuk

Otthon

Ez az egyetlen feltét a zabkásán, ami az agyadnak, a...

A dió nemcsak finomabbá teszi a zabkását, hanem értékes zsírsavakat, rostokat és polifenolokat is biztosít. Mutatjuk, miért érdemes hozzáadni a reggelidhez.

Macsuga Viktória

Otthon

Nosalty Mit főzzek hétvégén? Szomszédos kedvencek a Wiener Schnitzeltől a...

A szombati-vasárnapi kínálatban nokedli, palacsintaleves, klasszikus bécsi szelet, de még szilvalekváros bukta és almás rétes is érkeznek a konyhánkba.

Macsuga Viktória

Életmód

Reggelente iszonyú szomjúságra ébredsz? A vércukorszintedről is sokat elárulhat

A reggeli szomjúság többnyire ártalmatlan, de bizonyos esetekben a vércukorszinttel is összefügghet. Mutatjuk, mikor érdemes odafigyelni rá, és mi okozhatja a kutatások szerint.

Nosalty

További cikkek

KonyhaPro

A MOHU új ötlete: a lakosság számára ingyenes, az önkormányzatoknak...

A MOHU új bejelentése szerint a lakosság számára ingyenes az önkormányzatok által szervezett hulladékgyűjtési akciók indulnak októbertől, melyeknek köszönhetően végre megválhatunk elektromos és elektronikai hulladékunktól.

KonyhaPro

Nosalty-kvíz: Felismered ezeket a furcsa nevű magyar ételeket?

Ökörszem, selyemsutty, pöcsmácsik vagy éppen apácafingocska – első hallásra akár kitalált szavaknak is tűnhetnének, pedig valódi magyar ételek nevei. Vajon hányat ismersz közülük?