2026.08.26.
Az üzemi étkezdék szupersztárjai: így került a főtt tészta tetejére darált mák, dió vagy gríz
Mákos és diós tészta tetemes mennyiségű porcukorral, grízes tészta baracklekvárral. Újabb ékes bizonyítékai annak, hogy az üres tészta az ötlettelen napok, és az üres hűtők megmentője, hiszen jóformán bármit rá lehet pakolni, amit találunk otthon, édestől a sósig. De miért épp ez a három tészta vált az üzemi étkezdék szupersztárjává? Egyáltalán, hogy került a főtt tészta és a darált mák egy tányérra, és mi van ebben az ételben, ami még a nagy New York Timest is lenyűgözte? Kajatények sorozatunk legújabb részében az édes tészták nyomába eredünk.
A mák, a dió és a gríz – Avagy a tészták szentháromsága
Amennyire vissza tudok emlékezni a közétkeztetésben töltött éveimre, a napok hétfőtől péntekig többé kevésbé kiszámítható ritmusban teltek. Megvolt a főzelékes nap, megvolt a sűrű leves napja lekváros buktával, utóbbinál a lekvár inkább csak szimbolikusan volt jelen, de imádtuk, a kedvenc napunkon valamilyen húsos étel volt, és ott volt még a tésztás nap is. Utóbbit vagy ünnepelték, vagy átkozták, én az utóbbiak közé tartoztam, pedig nem voltam válogatós gyerek.
Sosem értettem, mit keres a mák a tésztán, a grízes tésztának íze nem volt, a diós tésztát dió helyett Dejóval készítették.
Aki azt hiszi, viccelek, annak elárulom, hogy ez egy létező diópótló volt, diót egy grammot nem tartalmazott ugyan, de lévén, hogy napraforgómag-őrleményből készült, amit cukorral és növényi zsírral kevertek össze, olcsón lehetett vele pótolni a darált diót. Egy szó, mint száz, hosszú időnek kellett eltelnie, mire végre megbarátkoztam ezzel a három édes tésztával, és bár magamnak egyiket sem készíteném (oké, grízes tésztát egyszer csináltam, mert épp kaptam házi baracklekvárt), de már nem tekintek ellenségként rájuk.
Na de hogy lettek a közétkeztetés szupersztárjai?
A mákos és diós tészta – Avagy az édes tészták retró szupersztárjai
Abból főztünk, ami volt
A fent említett tésztaételek létezésére a magyarázat nagyon egyszerű. Metélt (tésztának általában a kelt tésztából készült süteményt hívták, a kézzel vágott különböző szélességű, hosszúságú tésztákat metéltnek nevezték) minden háztartásban akadt, a legszegényebb konyhákban is, csak az volt a kérdés, hogy mivel tálalják.
Túró, tejföl, krumpli, pirított káposzta, mák, dió, lekvár, búzadara, mind ismerjük ezeket az azóta klasszikussá nemesedett tésztaételeket. Valójában mindet a kényszer szülte, mert nagyanyáink, dédnagyanyáink abból főztek, ami volt, és ami volt, az legtöbbször nem bizonyult soknak.
Ráadásul a hús sokáig az ünnepi étkezések alapanyaga volt, nem „vesztegették” egy egyszerű, köznapi ebédre. A tésztás ételekkel gyorsan és könnyen jól lehetett lakni, ráadásul kellő energiát biztosított a munkához.
- Diófa majdnem minden udvaron állt,
- a mákhoz szintén hozzá lehetett jutni,
- búzadara is akadt a legtöbb kamra polcán,
- nem beszélve arról, hogy az édes ízekkel mindig könnyebb volt asztalhoz ültetni a családot.
Innen már azt sem nehéz kitalálni, hogy került a közétkeztetési népszerűségi verseny csúcsára ez a három étel:
meglehetősen olcsón, nagy tételt lehetett előállítani belőlük, ha pedig, amint fentebb írtam a diót Dejóra cserélték, a mákos tésztában pedig az arányokat eltolták a porcukor javára, mindjárt megérte tésztanapot tartani az üzemi konyhán.
Vagyis az igazi kérdés nem az, hogy miért van nekünk mákos tésztánk, hanem az, hogy egyáltalán, hogy került a mák a tányérra? Pláne a magyar konyhákba?
Retró darálók a közértben
Chatgpt / eredeti kép: Nlc
A mákos mácsik és a böjt
Talán hihetetlen, de a mák már majd ezer éve jelen van a magyar mezőgazdaságban. Ennek első írásos nyomai a XII. századból származnak, amikor is a mák a vámtarifás áruk között szerepelt, tehát nemcsak termesztették, de kereskedtek is vele. Ahhoz azonban még néhányszáz évnek el kellett telnie, hogy a mák a magyar konyhákat is meghódítsa.
A XVI.-XVII. században álltak át ugyanis arra, hogy nagy volumenben termesszék, és a török hódoltság évei kellettek ahhoz is, hogy elterjedjen a gasztronómiában, az oszmán kultúrában ugyanis gyógyszerészeti és élvezeti cikknek számított.
A Nádasdy-háztartás 1553-as feljegyzései között szerepelt a mácsik, vagyis a mákos csík (mákos metélt) receptje, amit a megmaradt dokumentumok szerint mákkal, de néha túróval is adtak. Mivel a cukor drága édesítőszernek számított, kezdetben mézzel édesítették, és ha most egy kis mézzel lecsurgatott mákos gubára gondolok, amibe, csak hogy lazítsuk a kereteket, néhány szem meggy is kerül, akkor azt kell mondjam, ez bizony még jobb ötlet is volt, mint egyszerűen cukrot használni.
A mákos tészta ráadásul kiválóan megállta a helyét böjti ételként is, és amikor a pénteki hústilalom, plusz a húsvét előtti negyven nap még jóformán az egész társadalmat érintette, felekezeti hovatartozástól majdhogynem függetlenül, minden gyorsan-könnyen előállítható, olcsó húsmentes fogás jól jött, amit hamarjában a család elé lehetett tenni.
Ami a kamrapolcból kitelik
A dió szintén alaptartozéka volt a magyar konyháknak, süteménybe majdnem bármilyen gyümölccsel bele lehetett tenni, darálva, cukorral vagy épp lekvárral kikeverve kiváló töltelék lett belőle. Nem véletlen, hogy a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéből származó mocskos tészta (szilvalekváros, diós tészta) a térségen túl is hódít, a dió és a nyár végi-ősz eleji gyümölcsök egyszerűen tökéletesen állnak egymásnak.
A kásásra főtt búzadara nem számított túlzottan laktató ételnek..
Nem, a tejet nem tejbegrízre pocsékolták a szegényebb házaknál, a mindenféle gabonatöretből készült kásákat jellemzően vízben főzték. A búzadara tehát elég semleges ízű hozzávaló volt, bár lepirítva tagadhatatlanul aromásabb, tésztához keverve, némi cukorral és lekvárral extrázva viszont már sokkal laktatóbb alapanyag lett, ami így kitett egy önálló étkezést.
Ikarus Gyár, étterem, 1977, Székesfehérvár
Fortepan / Bauer Sándor (Chatgpt 5.0-val színezve)
De hogy kerül ide a New York Times?
Nos úgy, hogy a gasztrotartalmak előállításával foglalkozó, romániai születésű Carolina Gelen leírta az étel receptjét az újság gasztro rovatába.
A térség szülötteként Gelennek koránt sem volt ismeretlen ez a négyösszetevős fogás (mák, cukor, tészta, és vaj – vajon forgatja át a végén a mákos, cukros, tésztás keveréket, mely lépést nagyanyáink szinte biztos, hogy elhagyták, a vaj elég drága dolog volt), mint a magyar konyha kvintesszenciája, ami egyszerre laktató, édes, de ott van benne az olajos magvak ízvilága is.
Vagyis a XVI. század óta velünk lévő szegényétel, a hóvégi „Mit együnk?” esték megmentője a világ egyik legnagyobb napilapjának gasztro rovatáig jutott. Mi ez, ha nem hódító hadjárat?
Amit a dióból-mákból-grízből tanulhatunk
Mint írtam, a három tésztás édesség egyikének sem vagyok különösebben nagy rajongója, én a krumplis-káposztás vonalat preferálom, de már mindhármat el tudom készíteni magamnak úgy, hogy jó legyen. Vannak, akik a menzák velünk marad dinoszauruszainak tartják őket, és úgy vélik, ideje lenne elfeledkezni róluk. Mások, gasztrobloggerektől a fine dining konyhák séfjeiig újraálmodják ezeket az ételeket, mondván, van helyük a modern magyar gasztronómiában.
Szerintem viszont a legtöbbet a keletkezéstörténetükből tanulhatunk, miszerint a rendelkezésre álló alapanyagokból, még akkor is, ha szegényesnek tűnik a készlet, valójában laktató és finom ételeket lehet készíteni, és még akkor is ott rejlik egy klassz ebéd lehetősége a konyhánkban, ha csak három-négy hozzávaló árválkodik a hűtőben.
Angyalbögyölő vagy pöcsmácsik – azaz nudli háromféleképpen
Legegyszerűbb mákos tészta
Grízes tészta 2.0
A takarékos, mindent felhasználó, tudatosan tervező magyar konyha valójában lehet az örökségünk is, sőt, lehet egy fenntartható gasztronómia záloga, amire most, az idei nyár tükrében főleg, nagy szüksége van mindannyiunknak.
Ajánlott videó
Legújabb receptek
Tört paszuly
A tört paszuly a szabolcsi konyha egyik egyszerű, mégis tartalmas, hagyományos fogása. Legtöbbször zsíron dinsztelt, paprikás hagymával és friss kenyérrel tálalják.
Csirkés-brokkolis kölestorta
Egészséges, mutatós és nagyon finom, akár ünnepi egytálétel. A metélőhagyma helyett használhatunk más zöldfűszert, a brokkoli helyett egyéb zöldséget. Salátával tálalhatjuk.
Sajtos rakott csirkemell, ahogy Berta Brigi készíti
Barta Brigi konyhájának állandó vendége ez a szaftos és krémes csirkerakottas, amihez a klasszikus savanyúság helyett barackbefőttet fogyaszt a család. Hidegen, melegen és másnap is ...
Neked ajánljuk
- kókuszgolyó
- isler
- rizskoch
- somlói galuska
- aranygaluska
- hagyományos hatlapos
- almás pite
- mézes krémes
- négysajtos stangli
- házi kenyérlángos
Sajtos rakott csirkemell, ahogy Berta Brigi készíti
Legnépszerűbb cikkek
Se túl sok, se túl kevés: rájöttek, hány órát kellene...
Úgy tűnik, az alvásnehézségek a demencia kialakulását is siettethetik, de a mozgást nélkülöző életmód negatív hatásai sem elhanyagolhatók. Ja, és az sem jó, ha túl sokat alszunk!
Ezt a magyar vörösbort választották a világ legjobbjának
A Jammertal Borbirtok Cassiopeia Merlot-ját választották a világ legjobbjának a Concours Mondail de Bruxelles szakértői.
Mikor érdemes diót enni, ha a legjobbat akarod az agyadnak?...
Sokan szeretünk diót ropogtatni, és azt is sokan tudjuk, hogy jót tesz az agynak (még az alakjuk is hasonlít), na de vajon mikor érdemes bekapni pár szemet, hogy tényleg felturbózzuk az agyműködésünket?
Címlapról ajánljuk
Nosalty Mit főzzek ma? Extra rántott sajt vár sültzöldség-salátával, könnyű...
A rántott sajt mozzarellából sül, a köret sült karfiolból készül, a süti pedig mákos-citromos lesz. Ja, utóbbi lisztmentes is!
Juhtúrós-tejfölös-szalonnapörcös klasszikus: 6 étterem és vendéglő, ahol mindig jó a...
A sztrapacska fenséges étel, és mindig tudtam, hogyha a nagymamám a pirosfedeles éthordójával közeledik, akkor sztrapacskát készített. Sajnos nincs ott mindenki mellett egy nagymama, hogy sztrapacskát főzzön, viszont ez is egyike azoknak az ételeknek, amiknek az elkészítése időigényes, ráadásul csak nagy mennyiséget érdemes csinálni belőle. Úgyhogy, ha valaki megkívánta ezt a fantasztikus finomságot, de nem szeretne álló nap krumplit reszelni, annak mutatunk hat éttermet, ahol fenséges sztrapacskát készítenek.
Nosalty-kvíz: Felismered ezeket a furcsa nevű magyar ételeket?
Ökörszem, selyemsutty, pöcsmácsik vagy éppen apácafingocska – első hallásra akár kitalált szavaknak is tűnhetnének, pedig valódi magyar ételek nevei. Vajon hányat ismersz közülük?
További cikkek
A MOHU új ötlete: a lakosság számára ingyenes, az önkormányzatoknak...
A MOHU új bejelentése szerint a lakosság számára ingyenes az önkormányzatok által szervezett hulladékgyűjtési akciók indulnak októbertől, melyeknek köszönhetően végre megválhatunk elektromos és elektronikai hulladékunktól.
Nosalty-kvíz: Felismered ezeket a furcsa nevű magyar ételeket?
Ökörszem, selyemsutty, pöcsmácsik vagy éppen apácafingocska – első hallásra akár kitalált szavaknak is tűnhetnének, pedig valódi magyar ételek nevei. Vajon hányat ismersz közülük?
Nosalty Mit főzzek ma? Extra rántott sajt vár sültzöldség-salátával, könnyű...
A rántott sajt mozzarellából sül, a köret sült karfiolból készül, a süti pedig mákos-citromos lesz. Ja, utóbbi lisztmentes is!
Top Receptek
Frankfurti leves egyszerűen
A frankfurti virsliről elnevezett levest sokféleképpen készítik, nekünk ez az egyik kedvenc verziónk.
Birsalmalekvár fűszerekkel tartósítószer nélkül
Jó sűrű lekvár lett belőle, és az íze valami csodálatos. Én bármi forrót szedek az üvegbe, egy kés pengéjét alá teszem, az elrepedés miatt..... Sütemény töltéséhez, vagy csak ...
Tradicionális gulyásleves
Az igazi Hungarikum, amire igazán büszkék lehetünk. Vendéglátós lévén tapasztaltam, hogy a külföldi turisták, amikor betérnek az étterembe, az volt az első kérdésük, hogy "Gulász " ...
Még több top recept
Friss receptek
- Tört paszuly
- Csirkés-brokkolis kölestorta
- Sajtos rakott csirkemell, ahogy Berta Brigi készíti
- Zöldbabpörkölt
- Lekváros linzer
- A legegyszerűbb mákos-meggyes rétes
Még több friss recept