2026.10.08.
A mellrák még ma is sokak számára tabu, pedig már fiatal korban is fontos, hogy tegyünk magunkért
A mellrák kockázata az életkor előrehaladtával nő, a betegség azonban nem kizárólag az idősebb korosztályt érinti, és nem csak azoknál alakulhat ki, akik veszélyeztetettnek érzik magukat. A WHO 2026-ban frissített összefoglalója szerint az esetek mintegy 80%-a olyan nőknél alakul ki, akiknél a nemen és az életkoron kívül nem azonosítható specifikus kockázati tényező.¹ Ez azt jelenti, hogy a mellrákkal kapcsolatos tudatosságnak nem egy bizonyos életkorban kell elkezdődnie: már a 30-as éveinkben is fontos lehet, hogy ismerjük saját testünket, figyeljünk a változásokra, és tudjuk, mikor mi lehet a következő lépés.
A mellrák nem csak azok ügye, akik veszélyeztetettnek érzik magukat
A mellrák kockázata nem mindig látható előre
A mellrákhoz számos tévhit kapcsolódik. Ilyen például az az elképzelés, hogy aki fiatal, az nem lehet érintett, vagy hogy családi előzmény hiányában nincs ok az aggodalomra.
Az életkor valóban fontos kockázati tényező, de a fiatalabb életkor nem jelent teljes védettséget: az Európai Rákinformációs Rendszer (ECIS) 2022-es becslései szerint az Európai Unióban az újonnan diagnosztizált emlőrákos nők 11%-a a 20–44 éves korosztályból került ki.²
Magyarországon a Nemzeti Rákregiszter legfrissebb adatai szerint 2023-ban az újonnan diagnosztizált emlőrákos betegek 10,5%-a, összesen 874 nő volt 45 év alatti.³
Az AstraZeneca megbízásából 2025-ben készült reprezentatív felmérés ugyanakkor azt mutatta, hogy a válaszadók mindössze 57%-a tudta, hogy a mellrák fiatalabb korban is előfordulhat.⁴
Megelőzhető-e a mellrák a kialakulása?
A kockázat csökkentésében az életmódnak is lehet szerepe, de fontos különbséget tenni a kockázatcsökkentés és a megelőzés között: az emlőrák kialakulását nem lehet teljes bizonyossággal megelőzni. Bizonyos életmódbeli tényezők, például a rendszeres testmozgás, az egészséges testsúly fenntartása és az alkoholfogyasztás mérséklése hozzájárulhatnak a kockázat csökkentéséhez.
Emiatt viszont nem kell, hogy bűntudatunk legyen, és azt kérdezgessük magunktól:
Mit rontottunk el?
A mellrák egészséges életmód mellett is kialakulhat, ezért a tudatosság nem a hibáztatásról, hanem arról szól, hogy mit tehetünk saját egészségünkért.
Nem kell megijedni, de érdemes ismerni a saját testünket
A mellrákkal kapcsolatos tudatosság nem egyenlő az állandó önellenőrzéssel vagy az egészség miatti szorongással. Éppen ellenkezőleg: az emlőtudatosság része lehet annak, hogy ismerjük saját testünk megszokott állapotát, és észrevegyük, ha valami megváltozik.
Fontos:
A mell formája, tapintata változhat, és nem minden elváltozás jelent betegséget. Új vagy tartósan fennálló csomó, a mellben vagy a hónaljban tapasztalt szokatlan elváltozás, illetve egyéb, korábban nem tapasztalt változás esetén azonban érdemes orvoshoz fordulni.
A testtudatosság tulajdonképpen ott kezdődik, hogy fontosak vagyunk saját magunk számára, vagyis időt szánunk arra, hogy észrevegyük: hogyan vagyunk, mi változott, és mikor van szükségünk segítségre.
Ez fiatalabb korban különösen fontos lehet, hiszen ebben az életkorban a szervezett mammográfiás szűrés még nem része a mindennapi egészségügyi rutinnak.
Az AstraZeneca felmérése szerint a 39 év alatti válaszadók mindössze 52%-a értett egyet azzal, hogy a rendszeres mell-önvizsgálat fontos szerepet játszhat a korai felismerésben, és ebben a korcsoportban csupán minden ötödik nő (21%) végzett rendszeresen önvizsgálatot.
A nőknek ráadásul csak mintegy harmada tudta pontosan, mikor és hogyan érdemes ezt elvégezni.⁴
A testtudatosság tulajdonképpen ott kezdődik, hogy fontosak vagyunk saját magunk számára
A szűrésnek is megvan a maga ideje és szerepe
Az emlőtudatosság nem helyettesíti a szervezett szűrést. Magyarországon a szervezett népegészségügyi emlőszűrés a 45–65 éves, tünetmentes nők számára érhető el, akik kétévente kapnak meghívást mammográfiás vizsgálatra.⁵
A mammográfiával kapcsolatban ugyanakkor számos tévhit él a köztudatban, például hogy a vizsgálat sugárterhelése önmagában emlőrákot okoz. A mammográfia során alkalmazott sugárterhelés alacsony, a vizsgálatot pedig éppen azért alkalmazzák, hogy a betegséget még a tünetek megjelenése előtt felismerhessék.
A szűrés életkori ajánlásának is megvan az oka: a fiatalabb emlőállomány jellemzően sűrűbb, ami megnehezítheti a mammográfiás felvételek értékelését.
Fontos azonban, hogy a szűrési korhatár nem jelent „védett kort”: panasz vagy szokatlan elváltozás esetén életkortól függetlenül orvosi vizsgálatra van szükség.
A szűrés jelentőségét hazai adatok is alátámasztják. Egy friss, NEAK-adatokon alapuló vizsgálatban a szűréssel felfedezett eseteknél a kezelés kezdetén ismert szervi áttét aránya 3,7% volt, míg a két éven belül nem szűrt csoportban ennek közel négyszerese, 14,4%. Az egy- és hároméves halálozás szintén alacsonyabb volt a szűréssel diagnosztizált betegek körében.⁶
Miért halogatjuk, ha tudjuk, hogy fontos?
A tudás azonban önmagában nem feltétlenül vezet cselekvéshez. A szűrés vagy az orvosi vizsgálat elhalasztása mögött sokféle ok állhat: a félelem, a vizsgálattal kapcsolatos rossz korábbi tapasztalat, a fájdalomtól való tartás, az időpontkérés nehézsége, vagy egyszerűen az, hogy egyébként is nehéz időt szakítani saját magunkra.
Amire szükség van:
A mellrák ráadásul ma is sokak számára tabu. A nyílt, egyenes és hiteles kommunikáció ezért nem csak az egészségügyi ellátásban fontos. A családban, az iskolában, a közösségekben és az online térben is szükség van olyan beszélgetésekre, amelyek nem félelmet keltenek, hanem segítenek eligazodni.
Az edukációt érdemes minél korábban elkezdeni: a középiskolás korosztály számára is fontos lenne a testtudatosság és a szervtudatosság részeként beszélni arról, hogyan figyelhetünk saját egészségünkre, és hová fordulhatunk, ha valami szokatlant tapasztalunk.
A mellrák ráadásul ma is sokak számára tabu
A részvétel növelése közös feladat
A mellrák nem csupán orvosi kérdés, hanem társadalmi ügy is. A korai felismerés lehetőségei csak akkor hasznosulnak, ha az emberek el is jutnak a megfelelő információhoz, vizsgálathoz és ellátáshoz.
A Nemzeti Rákregiszter adatai szerint 2023-ban Magyarországon 8313 új emlőrákos esetet regisztráltak, ami százezer nőre vetítve 167 új megbetegedést jelent.³˒⁷ Az OECD 2025-ös összehasonlítása szerint Magyarországon az 50–69 éves nők 48%-a vett részt mammográfiás szűrésen az előző két évben, szemben az 55%-os OECD-átlaggal.⁸
Egy, a hazai szűrőprogram eredményességét vizsgáló kutatás pedig a részvétel csökkenő tendenciáját mutatta a vizsgált időszakban.⁶
A részvétel növeléséhez ezért nem elég annyit mondani, hogy „menjünk el szűrésre”. Fontos megérteni azt is, mi akadályozza ebben az embereket, és hogyan lehet az ellátást, az időpontkérést, a tájékoztatást és a szűréshez való hozzáférést még könnyebbé tenni.
Október a mellrák elleni küzdelem hónapja: a nők mindössze harmada tudja, hogyan kell helyes önvizsgálatot végezni
A diagnózis után is van következő lépés
A korai felismerés és az orvostudomány fejlődése révén ma már egyre több emlőrákkal diagnosztizált beteg él hosszabb ideig a betegséggel.⁹ Ugyanakkor fontos arról is beszélni, hogy a diagnózis nem jelenti ugyanazt minden beteg számára, és a kezelés befejezése sem feltétlenül jelenti azt, hogy nincs többé szükség követésre.
Az előrehaladott emlőrák egy része ma már hosszú távon kezelhető, krónikus betegséggé válhat, miközben a kezelés mellékhatásainak és hosszú távú következményeinek ellátása is figyelmet igényel. A korai stádiumban kezelt emlőrák egy része később kiújulhat, ezért a rendszeres kontroll és az utánkövetés a kezelés lezárása után is fontos.¹⁰
A gyógyulásról, a kiújulásról vagy az áttétes betegségről szóló kommunikáció ugyanakkor nem lehet kizárólag a félelemre építve. A korai emlőrákok jelentős része ma eredményesen kezelhető, az áttétes betegségben élők számára pedig egyre több esetben hosszú, jó életminőséggel megélt időszak biztosítható.
A mellrák elleni küzdelem nem ér véget a diagnózissal, és nem feltétlenül ér véget a kezelés lezárásával sem. A személyre szabott terápia mellett az utánkövetésnek, a rehabilitációnak, valamint a fizikai aktivitásnak és a pszichés támogatásnak is fontos szerepe van. A kezelés során és azt követően is több szakember összehangolt munkájára lehet szükség, hiszen egy-egy mellékhatás – például bizonyos terápiák szív-érrendszeri hatásai – külön figyelmet igényelhet. A következő lépés ezért minden érintett számára mást jelenthet: lehet egy újabb vizsgálat, a kezelés következő szakasza, a rendszeres kontroll vagy éppen segítség kérése ahhoz, hogy a betegség után visszatérhessen a mindennapi életéhez
– mondta dr. Szécsényi Szilvia, az AstraZeneca Onkológiai Orvosi Osztályának vezetője.
Figyeljünk magunkra
A mellrákkal kapcsolatos tudatosság nem azt jelenti, hogy minden nap a betegségtől kell tartanunk. Sokkal inkább azt, hogy saját egészségünket nem tesszük mindig a teendőink végére.
Az AstraZeneca felmérése szerint a nők 36%-a az orvosa mellett elsősorban családtagjával vagy házastársával osztja meg a mellrákkal kapcsolatos gondolatait és aggodalmait.⁴ A családnak és a közösségeknek ezért is fontos szerepük lehet: egy beszélgetés, egy kérdés vagy egy emlékeztető is segíthet abban, hogy valaki megtegye a számára fontos következő lépést.
A Pink October a mellrák elleni küzdelem hónapja, ami egy kedves emlékeztető is lehet: ha eddig nem figyeltünk eléggé magunkra, most elkezdhetjük.
Nem kell egyszerre mindent megváltoztatni. Lehet a következő lépés egy időpontkérés, lehet a saját testünk megismerése vagy egy hiteles forrás elolvasása.
A legfontosabb kérdés talán egyszerűbb, mint gondolnánk, amit minden nap érdemes feltennünk magunknak: mi az én következő lépésem ahhoz, hogy jól legyek? Mert a mellrák nem csak azok ügye, akik veszélyeztetettnek érzik magukat. A saját egészségünkért tett következő lépés pedig soha nem késő.
Hivatkozások
¹ World Health Organization: Breast cancer. (https://www.who.int/news-room/fact-sheets/detail/breast-cancer) Frissítve: 2026. július 3[PK1] .
² European Cancer Information System (ECIS), JRC–IARC: Breast cancer in the EU, 2022 estimates. Age differences: women aged 20–44 = 11.1% of estimated incident cases. https://ecis.jrc.ec.europa.eu/sites/default/files/2024-01/jrc_Breast_cancer_2022_Oct_2023.pdf
³ Nemzeti Rákregiszter (https://stat.nrr.hu/) Frissítve: 2026. január
⁴ AstraZeneca megbízásából készült reprezentatív felmérés, 1000 fő, 18+ magyar lakosság; adatgyűjtés: 2025.09.15–19. (Pulzus Kutatási Rendszer).
⁵ Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ / hazai népegészségügyi emlőszűrés: 45–65 éves, tünetmentes nők kétévenkénti meghívása. https://nngyk.gov.hu/hu/nepegeszsegugyi-celu-szuresi-koordinacios-osztaly/emloszures.html
⁶ Belicza É. és mtsai: A hazai mammográfiás szűrőprogram eredményessége. Orvosi Hetilap, 2025;166(43):1689–1705. DOI: 10.1556/650.2025.33400.
7 KSH adatok: Bejelentett új rosszindulatú daganatos megbetegedések; https://www.ksh.hu/stadat_files/ege/hu/ege0025.html
⁸ OECD: Health at a Glance 2025 – Hungary. Mammography screening within the past two years: Hungary 48%, OECD average 55%. https://www.oecd.org/en/publications/health-at-a-glance-2025_15a55280-en/hungary_da09a524-en.html
⁹ Darida M. et al.: Improvement in breast cancer survival across molecular subtypes in Hungary between 2011 and 2020: a nationwide, retrospective study. Frontiers in Oncology, 31 March 2025.
¹⁰ Courtney D. et al.: Breast cancer recurrence: factors impacting occurrence and survival. Irish Journal of Medical Science, 2022.
Ajánlott videó
Legújabb receptek
Tört paszuly
A tört paszuly a szabolcsi konyha egyik egyszerű, mégis tartalmas, hagyományos fogása. Legtöbbször zsíron dinsztelt, paprikás hagymával és friss kenyérrel tálalják.
Csirkés-brokkolis kölestorta
Egészséges, mutatós és nagyon finom, akár ünnepi egytálétel. A metélőhagyma helyett használhatunk más zöldfűszert, a brokkoli helyett egyéb zöldséget. Salátával tálalhatjuk.
Sajtos rakott csirkemell, ahogy Berta Brigi készíti
Barta Brigi konyhájának állandó vendége ez a szaftos és krémes csirkerakottas, amihez a klasszikus savanyúság helyett barackbefőttet fogyaszt a család. Hidegen, melegen és másnap is ...
Neked ajánljuk
- kókuszgolyó
- isler
- rizskoch
- somlói galuska
- aranygaluska
- hagyományos hatlapos
- almás pite
- mézes krémes
- négysajtos stangli
- házi kenyérlángos
Sajtos rakott csirkemell, ahogy Berta Brigi készíti
Legnépszerűbb cikkek
Se túl sok, se túl kevés: rájöttek, hány órát kellene...
Úgy tűnik, az alvásnehézségek a demencia kialakulását is siettethetik, de a mozgást nélkülöző életmód negatív hatásai sem elhanyagolhatók. Ja, és az sem jó, ha túl sokat alszunk!
Ezt a magyar vörösbort választották a világ legjobbjának
A Jammertal Borbirtok Cassiopeia Merlot-ját választották a világ legjobbjának a Concours Mondail de Bruxelles szakértői.
Mikor érdemes diót enni, ha a legjobbat akarod az agyadnak?...
Sokan szeretünk diót ropogtatni, és azt is sokan tudjuk, hogy jót tesz az agynak (még az alakjuk is hasonlít), na de vajon mikor érdemes bekapni pár szemet, hogy tényleg felturbózzuk az agyműködésünket?
Címlapról ajánljuk
Ez az egyetlen feltét a zabkásán, ami az agyadnak, a...
A dió nemcsak finomabbá teszi a zabkását, hanem értékes zsírsavakat, rostokat és polifenolokat is biztosít. Mutatjuk, miért érdemes hozzáadni a reggelidhez.
Nosalty Mit főzzek hétvégén? Szomszédos kedvencek a Wiener Schnitzeltől a...
A szombati-vasárnapi kínálatban nokedli, palacsintaleves, klasszikus bécsi szelet, de még szilvalekváros bukta és almás rétes is érkeznek a konyhánkba.
Reggelente iszonyú szomjúságra ébredsz? A vércukorszintedről is sokat elárulhat
A reggeli szomjúság többnyire ártalmatlan, de bizonyos esetekben a vércukorszinttel is összefügghet. Mutatjuk, mikor érdemes odafigyelni rá, és mi okozhatja a kutatások szerint.
További cikkek
A MOHU új ötlete: a lakosság számára ingyenes, az önkormányzatoknak...
A MOHU új bejelentése szerint a lakosság számára ingyenes az önkormányzatok által szervezett hulladékgyűjtési akciók indulnak októbertől, melyeknek köszönhetően végre megválhatunk elektromos és elektronikai hulladékunktól.
Nosalty-kvíz: Felismered ezeket a furcsa nevű magyar ételeket?
Ökörszem, selyemsutty, pöcsmácsik vagy éppen apácafingocska – első hallásra akár kitalált szavaknak is tűnhetnének, pedig valódi magyar ételek nevei. Vajon hányat ismersz közülük?
Nosalty Mit főzzek ma? Extra rántott sajt vár sültzöldség-salátával, könnyű...
A rántott sajt mozzarellából sül, a köret sült karfiolból készül, a süti pedig mákos-citromos lesz. Ja, utóbbi lisztmentes is!
Top Receptek
Frankfurti leves egyszerűen
A frankfurti virsliről elnevezett levest sokféleképpen készítik, nekünk ez az egyik kedvenc verziónk.
Tradicionális gulyásleves
Az igazi Hungarikum, amire igazán büszkék lehetünk. Vendéglátós lévén tapasztaltam, hogy a külföldi turisták, amikor betérnek az étterembe, az volt az első kérdésük, hogy "Gulász " ...
A legegyszerűbb krumplifőzelék
Van, aki ecetesen szereti, mások több paprikával, van, aki teljesen kihagyja belőle, és sokan szeretik egy kis paprikával vagy paradicsommal feldobni. Nekünk ez a kedvenc verziónk a ...
Még több top recept
Friss receptek
- Tört paszuly
- Csirkés-brokkolis kölestorta
- Sajtos rakott csirkemell, ahogy Berta Brigi készíti
- Zöldbabpörkölt
- Lekváros linzer
- A legegyszerűbb mákos-meggyes rétes
Még több friss recept