2026.11.14.
„Már nem az agyam irányítja a technológiát, hanem a technológia irányítja az agyamat” – Interjú Szász Máté neurobiológussal
Legkedvesebb mérgeink című sorozatának legújabb kötete, a Digitális fenevadak, az online tér sötét bugyraiba kalauzolja az olvasót. Szász Máté neurobiológus arra világít rá, hogy önként nyitottunk kaput az agyunkat leigázó appoknak és platformoknak, anélkül, hogy felvérteztük volna magunkat, miközben három-négy évre vagyunk attól, hogy az AI átvegye az irányítást a saját evolúciója felett. A felháborodás kultúrájáról, a félelem alapú tekintélyről és az online törzsek világáról és beszélt a Nosaltynak adott interjújában.
A sorozat első kötetében a szépségápolási szerek világába kalauzoltál, ahol számomra sokkal evidensebb a címben foglalt analógia, mint a Digitális fenevadak esetében. Mindaz, amit a digitalizációtól, a közösségimédia-platformoktól kaptunk, elve cukorkába forgatott méreg, vagy ez valami, ami jó szándékkal, jó célért indult, de menet közben elvétettük az irányt?
Szász Máté neurológus
Fotó: Szécsi Noémi
Egy-két kivételtől eltekintve a legtöbb dolog a világon jól indul, jó szándék van mögötte. A fejlesztésekre általában jellemző, hogy adott egy nagyravágyó cél, elkészül a fejlesztés, az egész mögött álló ember utólag kezd el gondolkodni azon, hogy van-e ennek bármiféle hátránya. Ami a vegyszereket illeti, naponta több mint ezer új vegyület kap gyártási engedélyt, ekkora volumennél szerinted ki gondol arra, hogy ezeknek milyen hosszútávú hatásaik lehetnek?
Az idők kezdete óta így megy ez, az ember hoz egy új eszközt, aztán becsukja a szemét, mondván, hogy a halottakat majd a végén összeszámoljuk.
De ez mindig csak a hanyagságon, esetleg túlterheltségen múlik?
Nem, sok esetben nem is lehet predikciókat tenni. Vegyük például az internetet, ami gyakorlatilag a csőpostát volt hivatott kiváltani. Munkaeszköz volt, semmi több, de annak hibátlan volt. Ki gondolta volna akkor, hogy ez függőséget tud kiváltani? Aztán jött az iWiW, és emlékszem rá, milyen jó volt megtalálni a régi osztálytársaimat, felvenni a kapcsolatot azokkal, akik akkor már rég külföldön éltek. Meg voltam győződve róla, hogy ettől jobb lesz az életem, hiszen minden barátomat magam mellett tudhatom, és már sosem leszek egyedül. Most is lehetne pozitív közösségi médiánk. Csak hát közbejött a figyelemgazdaság.
Vagyis hogy a közösségi média egyes felületei és az ingyenes digitális platformok tulajdonképpen a felhasználók figyelmét és az abból nyert adatokat adják el a hirdetőiknek.
Ahol pedig megjelenik a profit, márpedig az előbb-utóbb megjelenik, akkor jön vele a kizsákmányolás és az ártó szándék is. Ugyanaz történt, mint a gyarmatosításnál, csak most az agyunkat hagytuk leigázni.
Na de mindaz, ami a digitális térben történik velünk, rímel egy sor olyan folyamatra, amikkel már találkoztunk. Ezt a fajta függőséget ismerjük a szerhasználatból például. Hogy lehet az, hogy egy társadalom nem reagál azokra az intő jelekre, rossz mintákra, amiket már látott?
Mert soha nem reagál. A tűsarkú cipő tönkreteszi a nők lábtőcsontjait, mégis hordják őket rendületlenül. Néha van egy-egy kiugró eset, amit aztán mutogatnak a hírekben, de a legtöbb nő ilyenkor meg van róla győződve, hogy a másikkal azért történt mindez, mert hibázott. Az áldozathibáztatás pont azért alakult ki, mert el akarjuk hárítani magunktól még a gondolatát is annak, hogy mi is áldozattá válhatunk.
Bármikor, ha közzéteszek valamit arról, hogy milyen ártalmas hatásai vannak a közösségi médiának vagy hogy egy-egy fiatal kárt tett másokban vagy magában amiatt, ami ezeken a felületeken átélt, megjelennek a kételkedő kommentek.
Biztos komoly pszichés gondjai voltak. Ha emiatt nem lesz öngyilkos, akkor talált volna más okot rá, hogy megtegye, nehogy már azért, mert egy valakivel ez történt, mindenkinek le kelljen jönni a Facebookról!
Jellemzően kik hárítják kommentben a felelősséget?
Olyan fiatal férfiak, akiknek az internet a munkafelületük is, ráadásul szeretik is a munkájukat. Szerintük, amit én csinálok, az pánikkeltés, és azok a fiatalok, akik az ilyen-olyan online zaklatások miatt öngyilkosok lesznek, pusztán óhatatlan áldozatok, olyanok meg mindig vannak. Az előző kérdésedre válaszolva, idejekorán voltak jelek. Már jóval azelőtt, hogy észrevettük volna őket. Erről szólnak a Meta ellen zajló gigaperek, hogy ezekről a kockázatokról sokkal többet tudtak, mint a társadalom, hiszen komolyan monitorozták ezeket a folyamatokat.
Ez az a bizonyos hatmillió dolláros per?
Igen, bár nem is az összeg a lényeg, hanem az, hogy annyi embert hallgattak ki, annyi levelezést néztek át, hogy tisztán kiderült: számtalan kolléga jelezte, hogy bajok lesznek, számtalan meetinget tartottak erről, majd úgy döntöttek, hogy inkább a szőnyeg alá söprik a problémát. Sőt, amikor kitalálták, hogy ne csak like-olni lehessen a bejegyzéseket, hanem különböző reakciókat lehessen adni rájuk, ezekhez a reakciógombokhoz pedig eltérő pontértéket rendeltek, akkor erre még rá is erősítettek.
A morcosfej-ikon ugyanis több pontot ér, mint egy sima like, igaz?
A like egy pont, a haragos ikon öt, és a Meta algoritmusa a pontérték alapján rangsorolja a bejegyzéseket, ezen múlik, hogy mit látsz meg először a hírfolyamodban.
Vagyis az algoritmus jutalmazza a dühöngést?
Vagyis a Meta algoritmusa szándékosan hergel, igen. Ezt egy bírósági döntés nyomán idén meg kellett változtatniuk, ugyanis kiderült, hogy a belső kutatási eredményeik nyomán szándékosan alakították így a rendszerüket.
Tudták, hogy ezzel hiszterizálhatják a társadalmat, de egyszerűen a konfliktushelyzetek erősebben ragadják meg a figyelmet, mint bármi más. Evolúciós alapon ugyanis az ember képtelen félbehagyni egy konfliktust, nem viseli el az elvarratlan szálakat. Tegyük fel, hogy valaki este 11-kor beszól neked a Facebookon. Onnantól kezdve, hogy válaszolsz rá, nem fogsz tudni kilépni, elszakadni ettől a virtuális balhétól. Elmész fürdeni, utána egyből megnézed, hogy válaszoltak-e. Lefekszel aludni, de előtte még ellenőrzöd, hogy a másik reagált-e valamit, és ez így megy a végtelenségig. Az egészben az az ironikus, hogy ez egyébként egy teljesen normális viselkedés, hiszen gondolj csak bele, ha vitád van valakivel, viszonylag ritkán fordulsz sarkon a konfliktus csúcspontján, hiszen nem így huzalozták az agyad. Ez az, amivel a Metánál is tisztában vannak, és emiatt rangsorolják a konfliktust generáló bejegyzéseket.
Ennyivel erősebb érzelem a felháborodás bárminél?
Imádunk felháborodni. A morális felháborodásnak ráadásul megvan az az előnye, hogy küzdelem nélkül lehet győzelmet aratni általa. Tudod, mi a sértődés neurobiológiai lényege? Megsértődöm rád, téged nevezlek meg az ellenségemként, emiatt nem beszélek veled, így elzárkózom a megmérettetéstől és morális felsőbbrendűségem biztos tudatában távozom. Hiszen le sem álltam veled vitatkozni, noha egy vitában lehet, hogy alul maradnék. Ebben gyökerezik a felháborodás kultúrájának lényege is. Az emberek általában elhiszik, hogy annak van igaza, aki eléggé felháborodott, és elég hangosan mondja a magáét.
Szász Máté új könyve, a Digitális fenevadak
Ebből kiindulva, mekkora a kockázata annak, hogy mondjuk olyan embernek hisznek, aki szakmailag nem releváns, esetleg ártalmas dolgot mond?
Sajnos jellemző a társadalomra, hogy olyan szőnyegeken kezdenek emberek birkózni a morális felháborodás jegyében, amire soha korábban nem léptek rá. Nem ismerik a szabályokat, nem ismerik a felháborodásuk tárgyának valódi tartalmát, de nem is kell, mert aki felháborodott, az már eleve győzött, a saját törzsén belül biztosan.
Az agyunk és az idegrendszerünk évszázadokon vagy akár évmilliókon keresztül adaptálódott bizonyos jelenségekhez, amik később vagy egyáltalán nem változtak, vagy ha változtak is, csak nagyon lassan. Most viszont, a világ és azok a keretrendszerek, amikben gondolkodunk, azok a szabályok, amikhez alkalmazkodunk, egyik napról a másikra változnak. Az új tempóhoz is adaptálódott az idegrendszerünk, vagy, többek között, erre sem állunk készen?
A technikai evolúció sebessége messze meghaladta az emberi agy kapacitásait, de ennél is nagyobb baj, hogy még úgy három-négy év, ameddig még kontrollunk van a technikai evolúció felett, és utána önmagát fogja irányítani, legalábbis erre hívják fel a figyelmünket az AI-kutatók.
Én nem értek az informatikához, de a biológiához igen, és az evolúció alapja, hogy valami képes legyen replikálni önmagát, és képes legyen változtatni rajta. A mesterséges intelligencia mindkettőre alkalmas. Eddig, a bolygó négy és félmilliárd éves történetében az összes olyan rendszer, ami rendelkezett ezekkel a tulajdonságokkal, evolválódott, aminek járulékos következménye, hogy önmaga fenntartása lesz az élőlény legfőbb evolúciós célja. 8,7 milliárd faj él a Földön, és mind ugyanezt gondolja, úgyhogy kétlem, hogy az AI ne ugyanezen logika mentén működne.
A laikusok nyugalmával kérdezem, hogy ez valóban probléma, vagy egy új helyzet, amivel majd kezdenünk kell valamit?
Akik kevésbé szkeptikusak, ezt az álláspontot képviselik. Hiszen, amikor a robbanómotor leváltotta a lovaskocsit, akkor is mindenki világvégét vizionált, aztán mégis itt vagyunk. Na de van itt egy igen jelentős különbség: azt még mi kontrolláltuk.
Nem az a baj, hogy a nyomógombos telefont leváltotta az érintőképernyős. Az a baj, hogy már nem az agyam irányítja a technológiát, hanem a technológia irányítja az agyamat.
Illetve mind a távíró, mind az autó egy-egy új képesség elsajátítását követelte, az agyunk fejlődését, ha úgy tetszik, hiszen nemcsak vezetni kellett megtanulni, de a közlekedés szabályait is el kellett sajátítani, és a tájékozódási képességeinket is át kellett hangolni. Most viszont, az új technológiák álta az agyunk mintha hátrafelé araszolna.
Jared Cooney Horváth magyar származású amerikai agykutató, kiberpszichológus a csapatával elvégzett egy nagyon komoly felmérést abból az állításból kiindulva, hogy a gyerekeket azért kell digitálisan oktatni, mert így sajátítják majd el a digitális eszközök használatához szükséges képességeket. Öt év változásait hasonlították össze, és azt az eredményt kapták, hogy a fiatalok képernyő előtt eltöltött ideje 550%-kal nőtt, a digitális képességeik viszont huszonegynéhány százalékkal csökkentek. Szerintem már az is kérdés, hogy létezik-e valójában olyan, hogy digitális képesség. A digitalizáció lényege az, hogy terhet vesz le az agykéregről, szemben mondjuk a távíróval, ami újabb terhet rótt rá. Na, az tényleg képességfejlesztés volt.
Az, hogy minden piszlicsáré ügyben az AI-t promptolja valaki, hogy lehetőleg egyáltalán ne kelljen gondolkodnia, az a képességek drasztikus sorvadását eredményezi. Ez olyan, mintha azt mondanád valakinek, hogy minél többet jársz lifttel, annál fittebben tudsz majd liftezni.
Az előbb a tehermentesítést említetted. Noha a lépcsőzés megterhelőbb, mint a lift, de azt meg tudod magyarázni bárkinek, hogy hasznosabb is. Jobb lesz a keringésed, karban tartod az izmaidat, és így tovább. Magyarázd meg egy huszon- , de pláne egy tizenévesnek, hogy jobban megéri neki, hogyha megjegyez valamit, mintha megkérdezi az AI-tól, ami másodpercek alatt meg is mondja.
Ez egy nagyon nehéz kérdés, ugyanis a mi generációnk tudja, hogy ki ül a semmi ágán, és mit csinál. Azt már nem tudnám megfogalmazni, hogy ennek a tudásnak mi a haszna, csak legbelül érzem, hogy fontos. Az a generáció, amelyik soha nem fogja ezt tudni, ráadásul nem is érdekli, annak semmilyen racionális magyarázattal nem tudok előállni. A jelenben biztosan nem, ami azért nagy baj, mert a kérdés legtöbbször arra vonatkozik, hogy most mi haszna van neki ebből. Amikor egy ilyen kereséssel időt lehet spórolni, az a mostban nagyon jó, a hosszútávú hatásait viszont egyrészt nehéz megjósolni, másrészt az olyan beláthatatlan távolságra van, hogy miért is foglalkozna vele bárki? Korábban az egész edukációs rendszerünk arra épült, hogy fel sem tettük a kérdést, hogy mi szükségünk lesz nekünk ezekre az információkra. Bemagoltatták velünk a Pitagorasz-tételt, abból érettségiztem. Régen sem tudtam, most sem tudom, hogy valaha szükségem lesz-e erre a tudásra. Azt viszont már tudjuk, legalábbis kezdünk rájönni, hogy a parciális információk szerepe az életünkben nem az, hogy megjegyeztük őket, hanem az, hogy készenlétben tartották az agyunkat.
„Egy-két kivételtől eltekintve a legtöbb dolog a világon jól indul, jó szándék van mögötte"
Fotó: Macsuga László
Most egy iskolás úgy van vele, hogy minek tartsa készenlétben az agyát, ha ott a kütyü, ami mindent megmond neki?
A könyvedben írsz a törzsi gondolkodás kockázatáról. Ez valaha a túlélés záloga volt, ma már viszont leginkább csak áldozatokat szed. Mivel jár, ha a modern társadalmakat jellemző extrém izoláció és a digitális térben megjelenő törzsi attitűd lesz az irányadó az életünkben?
Nem irányadó lesz, ugyanis ez már mind megtörtént. A törzsi életmód alapja, az úgynevezett ingroup-outgroup hatás, miszerint ugye van az én csoportom meg van a másik, aki vagy ellenség vagy nem, de semmi esetre sem része a közösségemnek. Amikor egy közösség annyira szoros és szűk, hogy saját nyelvet beszélnek, saját gesztusrendszerük van, akkor a közösség tagjai nagyon hasonulnak egymáshoz, és ők ezt nagyon élvezik. Ez a csoportkohézió ugyanis komoly stresszoldást és biztonságérzetet ad, viszont együtt jár azzal, hogy nem vegyülnek idegenekkel. Sőt, le is nézik őket. Ezt a dinamikát látjuk online, azzal a különbséggel, hogy a csoportformálás valami ellen történik, és ez lesz az online agresszió egyik nagy hajtóereje. Egy agresszív komment, egy kirohanás, az valójában mindig a saját csoport felé tett gesztus.
Vagyis, ha Real Madrid szurkolóként odapirítok valami sértőt egy Barcelona-fórumon…
…akkor valójában a többi Madrid-szurkolónak üzentél, igen. A szélsőséges futballszurkolók tökéletes példák erre, mert amikor akár szóban, akár tettben bántalmaznak másokat, a saját csoportjukon belül tartják fenn a státuszukat. Szociális státuszt ugyanis csak kompetenciával vagy megfélemlítéssel lehet elérni, semmi mással.
És az anyagi javak?
Az a megfélemlítéshez tartozik. A kirívó gazdagság mindig hatalommal jár, és mindig azt üzeni, hogy nem lehet veled szembe menni, mert erősebb vagy a másiknál. A tudás alapú tekintély az egy tartósabb dolog, nem igényel akkora kompetíciót, viszont kevesek birtokolják. A tudósok viszonylag ritkán agresszívak, mert nincs rá szükségük, hiszen van akkora tudásuk, hogy a tekintély körül veszi őket. És itt a csavar, hogy kevesek kiváltsága az ő tekintélyük megértése. Ezért van tudományellenesség többek között.
Olvass további érdekes interjúkat:
Minél több feltét van egy pizzán, annál több hiba maradhat...
Preyer György már egy ideje sütötte a pizzákat a Vegazzi Specialty Pizzeria pultja mögött, mikor rájött, hogy valójában fogalma sincs arról, mit is csinál pontosan. Elkezdte beleásni magát a pizzatészták rétegeibe és hálóiba, majd egyszer csak azon kapta magát, hogy egy könyvnyi jegyzet gyűlt össze a témában. Ebből született meg a Pizzaalkímia című könyv, ami elképesztő mélységű elméleti tudással ruházza fel azokat, akik érteni is szeretnék a kelt tészták titokzatos világát.
„Attól, mert a paprikás csirkéből kis adagot szedsz egy kistányérra,...
Nemrég jelent meg Krasznai Norbert Small Plate – Együnk együtt című szakácskönyve, amiben több mint ötven recepttel és számos gyakorlati tanáccsal vezet bennünket ebben a színes és változatos gasztronómiai univerzumban. De mi történt vele a Balatonszőlős és a Dobrumba konyhája között? Honnan jött a szakácskönyv ötlete, és mit tanácsol azoknak, akik még kezdők a small plate világában? Ezekre a kérdésekre és az új gasztronómiai trend kritikáira is kerestük a választ a Nosaltynak adott interjúban.
„Aki ma serpenyőt dobál a konyhán, az előbb-utóbb egyedül marad”...
Tizenhárom évnyi közös munka után MÁK by mizseijani néven új fejezet indult a Vigyázó Ferenc utcai étterem és Mizsei János séf történetében. Az új koncepció valódi bepillantást enged a fine dining világába, miközben segít egy, a műfajhoz képest szokatlanul oldott légkör megteremtésében. A Nosaltynak adott interjújában Mizsei János beszélt a Z-generáció jelenlétéről, kiégésről, a vágyott Michelin-csillagról, és arról is, hogy mit jelent számára estéről estére kiállni a vendégek elé.
Ajánlott videó
Legújabb receptek
Sült csirke juharszirupos-misós sütőtökkel
A sütőtök széle sütés közben karamellizálódik, a sós miso pedig jól ellensúlyozza a juharszirup édességét. Pont az a vacsora, aminél a tepsiből is elcsipegetsz pár falatot, mielőtt ...
Lecsós brassói szaftosan
A brassói tud nagyon jó lenni, de tud nagyon száraz is lenni attól függően, hogyan készítjük el. Ha ezt a receptet követed az eredmény garantáltan egy szaftos brassói lesz, aminek a ...
Egyszerű babgulyás sertéshússal és konzervbabbal
A babgulyás igazi klasszikus, amit szinte mindenki szeret, de a hagyományos változat elkészítése sok időt vehet igénybe. Ezért most egy egyszerűbb, gyorsabb és pénztárcabarátabb ...
Neked ajánljuk
- vargabéles
- sárgaborsó-főzelék
- pulled pork
- fasírt
- mac and cheese
- narancslekváros-mákos babka
- máglyarakás
- krumplis pogácsa
- zabkeksz
- pad thai
Legnépszerűbb cikkek
December 24-én a boltoknak zárva kell tartania: itt a Lidl...
Nem tartanak forgalomcsökkenéstől a nagy élelmiszerláncok amiatt, hogy december 24-e munkaszüneti nap lesz. A Lidl már a korábbi években is zárva tartott szenteste, a CBA pedig arra számít, hogy a vásárlók az ünnep előtti napokra időzítik majd a bevásárlást.
Vajat vagy sertészsírt kenjünk inkább a kenyerünkre? A kardiológus válaszol
Vagy vagy sertészsír? A kardiológus most elmondja, miért nyerne nála egy hajszállal az utóbbi.
Besárgultak és zsírosak a konnektorok a konyhában? Ez az egyszerű...
Hiába csillog a konyha, a megsárgult konnektorok és villanykapcsolók könnyen elronthatják az összképet, a lerakódott zsírról nem is beszélve. Nem feltétlenül kell azonban rögtön cserében gondolkodni: ha a sötétebb foltokat zsír és por okozza, ez a hétköznapi konyhai tisztítószer is segíthet.
Címlapról ajánljuk
Nosalty Mit főzzek ma? Krumplileves, húsos főétel és babapiskótás süti...
Ihlet híján inspirálódj mai ajánlatunkból!
Az öregedés eddig nem ismert negatív velejáróját fedezték fel a...
Előfordulhat, hogy ugyanazt az ételt készítjük el, amit évtizedek óta szeretünk, mégis valahogy kevésbé ízlik, mint korábban. Nem feltétlenül a recepttel vagy a szakáccsal van a baj: az életkor előrehaladtával ugyanis az ízérzékelésünk is megváltozhat. Ötvenéves kor körül már olyan folyamatok indulhatnak el, amik miatt egyre kevésbé érezzük intenzívnek az ételek ízét.
Orvosok erősítették meg: a legismertebb vitamin hiánya öregíti az agyat,...
Egy új kutatás szerint az alacsonyabb C-vitamin-szint összefügghet az idősebbek agyának bizonyos változásaival. Mutatjuk, mit tudunk erről, és mennyi C-vitaminra van szükségünk.
További cikkek
Besárgultak és zsírosak a konnektorok a konyhában? Ez az egyszerű...
Hiába csillog a konyha, a megsárgult konnektorok és villanykapcsolók könnyen elronthatják az összképet, a lerakódott zsírról nem is beszélve. Nem feltétlenül kell azonban rögtön cserében gondolkodni: ha a sötétebb foltokat zsír és por okozza, ez a hétköznapi konyhai tisztítószer is segíthet.
8 ducira töltött húsrolád, ami a hétvégi ebédet és az...
Sajtos, zöldséges, gesztenyés vagy aszalt szilvás húsroládot készítenél? Mutatunk néhány ízletes göngyölt húsreceptet hétköznapokra és ünnepekre!
Pofonegyszerű módszerrel süthetsz minifánkokat: még mosogatni is alig kell utána
Ha te is a fánkrajongók sorát gyarapítod, és alkalom adtán bele is fogsz az otthoni fánksütésbe, akkor meg kell ismerned mai Napi Tippünket! Mutatjuk, milyen pofonegyszerű, eszközt alig igénylő módszerrel süthetsz minifánkokat!
Top Receptek
Káposztás paszuly gazdagon
Ez a leves egy igazán tartalmas és laktató fogás, az a fajta, ami után elég csak egy desszertet összedobni és meg is van az ebéd. Érdemes a tányér levesünket egy kanál tejföllel ...
Egyszerű babgulyás sertéshússal és konzervbabbal
A babgulyás igazi klasszikus, amit szinte mindenki szeret, de a hagyományos változat elkészítése sok időt vehet igénybe. Ezért most egy egyszerűbb, gyorsabb és pénztárcabarátabb ...
Tradicionális gulyásleves
Az igazi Hungarikum, amire igazán büszkék lehetünk. Vendéglátós lévén tapasztaltam, hogy a külföldi turisták, amikor betérnek az étterembe, az volt az első kérdésük, hogy "Gulász " ...
Még több top recept
Friss receptek
- Sült csirke juharszirupos-misós sütőtökkel
- Lecsós brassói szaftosan
- Egyszerű babgulyás sertéshússal és konzervbabbal
- Káposztás paszuly gazdagon
- Fokhagymás mini bagettek
- Kapros-mozzarellás túrópuffancs
Még több friss recept