2021.04.04.

5 réges-régi tavaszi népszokás, amit sajnos ma már csak kevesen tartanak

Sok olyan népszokás van, amik még pár száz éve része volt őseink mindennapjainak, mi viszont csupán csak feljegyzésekből, hagyományőrző programokból ismerhetjük őket. A tavaszhoz is kötődik pár, lássuk.

Ha tavaszi népszokásokról beszélünk, akkor valószínűleg mindenkinek a húsvét fog eszébe jutni, pedig a régiek valójában számos izgalmas és játékos tavaszi népszokást éltettek a kereszténység legnagyobb ünnepén kívül is.

1.) Virágvasárnap

A nagyhét kezdetén népszerű volt a kiszehajtás, amikor a „kiszét”, vagyis a menyecskének öltöztetett szalmabábút énekkel kísérve körbevitték a faluban, majd vízbe dobták és elégették, hogy megszabaduljanak a téltől, és minden vele járó rossztól. Szintén virágvasárnapi, vagyis pálmavasárnapi népszokás a barkaszentelés, amivel Jézus Jeruzsálembe való bevonulására emlékeznek. Magyarországon pálma helyett barkavesszőt használtak, amit a vasárnapi nagymise előtt szenteltek meg és osztottak szét az egyház hívei között. Ezekhez a barkaágakhoz különleges jelentést is társítottak: úgy tartották, hogy véd a rontástól és a rossz időjárástól, gyógyító erővel bíz, a megművelt földbe szúrva pedig elűzi a férgeket a termés közeléből.

Úgy tartották, a barka véd a rontástól, a rossz időjárástól, gyógyító erővel bír

2.) György-nap

Április 24-ét, a boszorkányperekben is gyakran felbukkanó György napját nevezzük gonoszjáró napnak, ugyanis ekkor szabadon járhattak-kelhettek és randalírozhattak a boszorkányok, akik ellen az emberek úgy védekeztek, hogy szúrós gallyakat tűztek kerítéseikre és bejárataikra, hogy ne tudják megközelíteni őket az ártó lények. Aki ilyenkor ment keresztútra, az könnyen összetalálkozhatott a banyákkal.

A magyarok általában György napján, zöldcsütörtökön vagy nagypénteken hajtották ki először az állatokat az évben, a néphit pedig azt tartotta, hogy a boszorkányok ezen a napon, pirkadatkor jártak harmatot szedni lepedővel. A folyadékot kifacsarták az anyagból, és úgy itatták meg a tehenekkel, vagy a harmattal együtt lopták el a búza termését a gazdáktól. A rablás közben a boszorkányok azt hajtogatták, hogy „szedem, szedem, felét szedem”, hogy ne legyen annyira nyilvánvaló, hogy el akarják tulajdonítani mások hasznát.

A Zala mentén úgy védték meg az állatokat a legelőn garázdálkodó boszorkányoktól, hogy az istállóküszöb belső felén láncot, a külsőn pedig tojást helyeztek el – ezen kellett átlépniük a jószágoknak azért, hogy olyan erősek legyenek, mint a lánc, és olyan gömbölyűek, mint a tojás.

Az ország már tájain, például a Jászságban nemcsak a boszorkányok, hanem az emberek is kijártak a keresztútra harmatot szedni, és lepedővel szedték le a termés felét a búzavetésben. Azért csak a felét, mert ha az egészet leszedik, akkor elverik a búzavetést. Otthon kicsavarták a harmatot egy edénybe, majd abból kanalaztak a lisztbe kenyérsütésnél, hogy jól megdagadjon a vekni.

fehér kenyér

Dagasztás nélküli csodakenyér

fehér kenyér

Fehér vekni Gourmandtól

szódás kenyér

Ír szódás kenyér

3.) Búzaszentelés

A római katolikus, bár pogány eredetű szokás szerint Szent Márk napján, április 25-én megáldották a gabonaföldeket. A népek búzaszentelő, de valójában a vetés összes fajtáját megáldó körmenetet jártak, bízva a jó termésben és időjárásban. A biztos hatás kedvéért az emberek haza is vittek pár szálat a szentelt búzából, hogy tényleg elkerülje őket a rossz.

4.) Május elseje

Már több, mint ötszáz éve él a ma is népszerű magyar hagyomány, hogy május elsején zöld lombokkal díszítik a házakat. Ezeket az ágakat hívták májusfának, májfának, a székelyek körében pedig jakabágnak, jakabfának vagy hajnalfának, és jellemzően a legények állították annak a fiatal lánynak, akit kiszemeltek. Az is előfordult, hogy a falu állította egy tanítónak, esetleg tanácselnöknek, a céheslegények körében pedig gyakori volt, hogy kocsmáiknál állítottak májusfát. Mivel főként lopás révén jutottak hozzá a fákhoz, a hatóságnak többször be kellett tiltania a hagyományt.

Májusfa - via

A Jászságban jegenyét vagy nyárfát állítottak, és krepp-papírral, egy üveg itallal, ajándékokkal és szalagokkal díszítették fel a hölgyeknek. A palócoknál már csak a faállítás volt a legények dolga, a díszítést a lányok és anyjuk végezték. A fa kidöntését jellemzően ünnepség, tánc és zene kísérte. Egyes területeken fa helyett népszerűvé vált a májusi feldíszített cserepes virág küldése, ami az eredeti szokáshoz híven annak a leánynak az ablakába került ki, akinek udvaroltak.

5.) Pünkösd

A pünkösd elnevezés a görög ötvenedik jelentésű pentekosztész szóból ered, mivel a húsvétot követő ötvenedik napon kezdődik. A keresztény hagyományok szerint ez az egyház születésnapja, ezen a napon szállt rá a Szentlélek az apostolokra. A 16. század óta hívják pünkösdi királyságnak az értéktelen és elmúló hatalmat. Innen ered a szokás, hogy valamilyen ügyességi verseny, jellemzően bothúzás vagy lúdnyakszakítás keretében pünkösdi királyt választottak. A szerencsés kiválasztottak, a király és a királynéja virágdíszbe öltöztetve járták be a falut.

Pünkösdi fogások – ezek kerüljenek az ünnepi asztalra!

A pünkösdi királynéjárás még ma is él a Dunántúlon: a gyermekek közül kiválasztanak egy királynőt, akinek feje fölé selyemkendőből készült sátrat tartanak, és rózsaszirmokat szórnak – így járnak körbe köszönteni az embereket. A királynéjárásnak valójában az a célja, hogy a kender minél jobban nőjön: többi kísérő lány felemeli a királynőt, miközben azt kántálják, hogy „ekkora legyen a kender”. A köszöntésért cserébe a lányok ajándékot kapnak, de a királynőnek végig nyugodtnak kell maradnia, ha nevettetni próbálják.

Még több érdekes cikk itt:

Címlapfotó: Fortepan

Ajánlott videó

Legújabb receptek

fehér kenyér

Gyökérkenyér

Ez a házi gyökérkenyér kívül jó ropogós, belül puha, ráadásul dagasztani sem kell. Tökéletes pékárú egy közös családi reggelihez, és még másnap is puha, persze csak ha marad ...

babfőzelék

Tört paszuly

A tört paszuly a szabolcsi konyha egyik egyszerű, mégis tartalmas, hagyományos fogása. Legtöbbször zsíron dinsztelt, paprikás hagymával és friss kenyérrel tálalják.

rakott hús

Csirkés-brokkolis kölestorta

Egészséges, mutatós és nagyon finom, akár ünnepi egytálétel. A metélőhagyma helyett használhatunk más zöldfűszert, a brokkoli helyett egyéb zöldséget. Salátával tálalhatjuk.

Még több recept

Neked ajánljuk

Gyökérkenyér

Legnépszerűbb cikkek

Otthon

Ezt a magyar vörösbort választották a világ legjobbjának

A Jammertal Borbirtok Cassiopeia Merlot-ját választották a világ legjobbjának a Concours Mondail de Bruxelles szakértői.

Gasztro

Mikor érdemes diót enni, ha a legjobbat akarod az agyadnak?...

Sokan szeretünk diót ropogtatni, és azt is sokan tudjuk, hogy jót tesz az agynak (még az alakjuk is hasonlít), na de vajon mikor érdemes bekapni pár szemet, hogy tényleg felturbózzuk az agyműködésünket?

KonyhaPro

A MOHU új ötlete: a lakosság számára ingyenes, az önkormányzatoknak...

A MOHU új bejelentése szerint a lakosság számára ingyenes az önkormányzatok által szervezett hulladékgyűjtési akciók indulnak októbertől, melyeknek köszönhetően végre megválhatunk elektromos és elektronikai hulladékunktól.

Még több cikk

Címlapról ajánljuk

Gasztro

Nosalty Mit főzzek ma? Őszies ízek céklával és vaníliakrémes palacsintával,...

Borsóleves isteni galuskával, céklás rizottó fetával és még néhány palacsinta is érkezik, méghozzá vaníliasodóval.

Macsuga Viktória

Otthon

Narancssárga a tojássárgája? Ebből még nem tudhatod, hogy házi tojást...

Az, hogy a sárgája sötétsárga, nem feltétlenül jelenti azt, hogy táplálóbb falusi tojással van dolgunk. A tojássárgája színét elsősorban az határozza meg, hogy mit evett a tyúk, pontosabban az, hogy milyen növényi pigmentekhez, úgynevezett karotinoidokhoz jutott hozzá. A szín ezért sokkal inkább a takarmányozásról árulkodik, mint arról, hogy mennyire friss vagy tápanyagdús a tojás.

Nosalty

Otthon

Egészségtelen, ha minden nap ugyanazt reggelized? A dietetikusok szerint nem...

Egészséges minden reggel ugyanazt reggelizni? A dietetikusok elárulják, mikor előnyös a megszokott rutin és mire figyelj az étrendedben.

Nosalty

További cikkek

KonyhaPro

Nosalty-kvíz: Felismered ezeket a furcsa nevű magyar ételeket?

Ökörszem, selyemsutty, pöcsmácsik vagy éppen apácafingocska – első hallásra akár kitalált szavaknak is tűnhetnének, pedig valódi magyar ételek nevei. Vajon hányat ismersz közülük?

Otthon

Nosalty Mit főzzek hétvégén? Szomszédos kedvencek a Wiener Schnitzeltől a...

A szombati-vasárnapi kínálatban nokedli, palacsintaleves, klasszikus bécsi szelet, de még szilvalekváros bukta és almás rétes is érkeznek a konyhánkba.

KonyhaPro