2022.01.13.

Hivatalos! A tengerimalac is felkerült az étlapokra

Sokakat sokkol ugyan a tény, hogy a tengerimalac Peruban nem csak kedvtelésből tartott háziállat, hanem sültként fogyasztott főfogás is, a rágcsáló azonban már egyre kevésbé népszerű a helyiek körében, sokkal inkább számít kulináris kuriózumnak a turisták között.

Háziállat vagy étel?

Az Andok vonulatán megtalálható országokban a tengerimalac egyszerre mindkét kategóriába beletartozik, mégis egyiknek sem kifejezetten mondható. Peruban ez a kedves szőrmók igazi ínyencségnek számít, az elmúlt években azonban már nem csak a helyiek fogyasztják, a turisták körében is közkedvelt fogás lett, és Perun kívül más dél-amerikai országokban is egyre keresettebb termék.

Egy ollantaytamboi férfi eteti a tengerimalacait (Fotó: John Milner/SOPA Images/LightRocket via Getty Images)

De mégis hogyan vált Európa egyik kedvenc háziállata turistacsalogató csemegévé?

Egykor csak az Andokban élő őslakos közösségek ettek tengerimalacot. Az 1990-es években Edmundo Morales szociológus a tengerimalacfogyasztásról írt tanulmányában rámutatott, hogy a városlakók - különösen „az osztály- és etnikumtudatos városi meszticek és fehérek” - igyekeznek elkerülni a tengerimalacfogyasztáshoz hasonló olyan szokásokat, amelyek révén „közvetlen kapcsolatba kerülnek a parasztokkal és az írástudatlan parasztokkal”.

A tengerimalacok már a gyarmatosítás előtti idők óta hagyományos részei az andoki háztartásoknak, és bár megbecsült állatok, nem lehet őket szimplán házikedvencnek, sem pedig eleségnek nevezni. Nemcsak gazdag fehérjeforrásként, hanem szertartási ételként és hagyományos gyógyszerként is nagyra értékelték a régmúltban, az állat valószínűleg termékenysége és a nagy magasságokhoz való alkalmazkodóképessége miatt vált a világ ezen részén szívesen tartott állattá.

"Kulináris dzsentrifikáció"

Míg sokáig ez volt a szegények eledele, mára nem csak turistacsalogató exotikum, de igazi éttermi különlegesség, melyre a helyiek is kulináris örökségként tekintenek, és amely egyre több fine dining étterem menüjében jelenik meg, kiváltképp a dél-amerikai országokban.

Raúl Matta antropológus úgy látja, hogy a régi idők ételeinek és alapanyagainak közelmúltbeli felemelkedése a "kulináris dzsentrifikáció" egy formája. Egyszerűen fogalmazva, ahogy a "helyi" étkezés egyre divatosabbá válik világszerte, a gazdagabb elit újra felfedezi a régi időkben megmaradt őslakos ételeket és italokat. Ennek a jelenségnek azonban nem mindig pozitívak a következményei.

Tengerimalacok a "szabadban" (Fotó: : Giovanni Mereghetti/UCG/Universal Images Group via Getty Images)

Ahogy egyre több andoki gazdálkodó a tengerimalac-tenyésztést jövedelmének növelésére használja, és a gyakorlat egyre inkább iparivá válik, úgy tűnik, hogy az állatnak mint szeretetre és humánus bánásmódra érdemes háziállatnak a helye is megváltozik, az rágcsáló kizsákmányolása pedig éppen annyira megszokottá válik, mint ahogy máshol a világban a szarvasmarhák, csirkék vagy sertések esetében történik.

A tengerimalac iránti kereslet felgyorsította az új technológiák és a nagyüzemi termesztési gyakorlatok alkalmazását, amelyek a közelmúltig – ennek az állatnak az esetében – nem léteztek. A kereskedelmi tenyésztő farmokon a nőstény tengerimalacokat folyamatosan teherbe ejtik, majd ha eljön az idő, egyszerűen levágják őket.

A tengerimalacok kereskedelmi értékének növekedése a helyi gazdákat is nyomás alá helyezi, ez az iparosított élelmiszer-rendszer pedig egyre inkább tör be olyan helyekre is, ahol azelőtt nem a tömegtermelés, sokkal inkább az önfenntartásos és a kistermelői gazdálkodás volt a jellemző.

Fenntarthatóság?

A tengerimalac mostanra az élelmiszer-ellátási láncokon keresztül az otthoni konyhákba és az éttermekbe is eljut, ami tovább növeli gazdasági értékét, így mondhatni a világ "gazdagabb" lett egy újabb állattal, amelyet fel lehet áldozni az emberi fogyasztás oltárán.

Emberi életekbe kerül ennek a felkapott gyümölcsnek a termesztése – elmondjuk, miért ne edd!

Persze az állat iránti keresletet elsősorban a dél-amerikai országokban élénkült fel, egyesek szerint a tengerimalac fogyasztása sokkal kevesebb kárt okoz: kevésbé terheli a környezetet, mint a marha- és sertéshúsipar. Ez az egyetlen érv akár több embert meggyőzhet a rágcsálók fogyasztásáról, mivel a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése egyre nagyobb szerepet játszik a fogyasztók döntéseiben arról, mit is hajlandóak megenni.

Bárhogy is legyen, a tengerimalac-fogyasztás aligha hagyta el eddig Dél-Amerika határait, ki tudja azonban, milyen új szokások honosodnak meg idővel a világ más tájain is. Számunkra egyelőre elképzelhetetlennek tűnik, hogy ezek a kedves kis állatok ételként legyenek elénk tálalva.

Forrásunk volt.

Ezek a cikkek is érdekelhetnek:

Legújabb receptek

fehér kenyér

Gyökérkenyér

Ez a házi gyökérkenyér kívül jó ropogós, belül puha, ráadásul dagasztani sem kell. Tökéletes pékárú egy közös családi reggelihez, és még másnap is puha, persze csak ha marad ...

babfőzelék

Tört paszuly

A tört paszuly a szabolcsi konyha egyik egyszerű, mégis tartalmas, hagyományos fogása. Legtöbbször zsíron dinsztelt, paprikás hagymával és friss kenyérrel tálalják.

rakott hús

Csirkés-brokkolis kölestorta

Egészséges, mutatós és nagyon finom, akár ünnepi egytálétel. A metélőhagyma helyett használhatunk más zöldfűszert, a brokkoli helyett egyéb zöldséget. Salátával tálalhatjuk.

Még több recept

Neked ajánljuk

Gyökérkenyér

Legnépszerűbb cikkek

Életmód

Se túl sok, se túl kevés: rájöttek, hány órát kellene...

Úgy tűnik, az alvásnehézségek a demencia kialakulását is siettethetik, de a mozgást nélkülöző életmód negatív hatásai sem elhanyagolhatók. Ja, és az sem jó, ha túl sokat alszunk!

Otthon

Ezt a magyar vörösbort választották a világ legjobbjának

A Jammertal Borbirtok Cassiopeia Merlot-ját választották a világ legjobbjának a Concours Mondail de Bruxelles szakértői.

Gasztro

Mikor érdemes diót enni, ha a legjobbat akarod az agyadnak?...

Sokan szeretünk diót ropogtatni, és azt is sokan tudjuk, hogy jót tesz az agynak (még az alakjuk is hasonlít), na de vajon mikor érdemes bekapni pár szemet, hogy tényleg felturbózzuk az agyműködésünket?

Még több cikk

Címlapról ajánljuk

Otthon

Narancssárga a tojássárgája? Ebből még nem tudhatod, hogy házi tojást...

Az, hogy a sárgája sötétsárga, nem feltétlenül jelenti azt, hogy táplálóbb falusi tojással van dolgunk. A tojássárgája színét elsősorban az határozza meg, hogy mit evett a tyúk, pontosabban az, hogy milyen növényi pigmentekhez, úgynevezett karotinoidokhoz jutott hozzá. A szín ezért sokkal inkább a takarmányozásról árulkodik, mint arról, hogy mennyire friss vagy tápanyagdús a tojás.

Nosalty

Otthon

Egészségtelen, ha minden nap ugyanazt reggelized? A dietetikusok szerint nem...

Egészséges minden reggel ugyanazt reggelizni? A dietetikusok elárulják, mikor előnyös a megszokott rutin és mire figyelj az étrendedben.

Nosalty

Otthon

7 jel, ami arra utalhat, hogy sajnos lelassult az anyagcseréd

Mutatjuk, milyen jelek utalhatnak az anyagcsere lassulására, és mit tehetsz ez ügyben.

Brecz Judit

További cikkek

KonyhaPro

A MOHU új ötlete: a lakosság számára ingyenes, az önkormányzatoknak...

A MOHU új bejelentése szerint a lakosság számára ingyenes az önkormányzatok által szervezett hulladékgyűjtési akciók indulnak októbertől, melyeknek köszönhetően végre megválhatunk elektromos és elektronikai hulladékunktól.

KonyhaPro

Nosalty-kvíz: Felismered ezeket a furcsa nevű magyar ételeket?

Ökörszem, selyemsutty, pöcsmácsik vagy éppen apácafingocska – első hallásra akár kitalált szavaknak is tűnhetnének, pedig valódi magyar ételek nevei. Vajon hányat ismersz közülük?