2020.11.30.

Tényleg rovarokat, algákat és laboratóriumban tenyésztett fogásokat eszünk majd a jövőben?

A népesség nő, a termőterület csökken, a környezetet meg pusztítjuk. De mit eszünk 20 év múlva, ha ez így folytatódik?

Az ingadozó ételárak és a népességszám növekedése miatt át kell gondolnunk, hogy mit fogunk enni a jövőben - mondják ételjövő-kutatók. A két előbbi komponens mellett még a környezeti szennyezéssel is számolnunk kell. Az Egyesült Királyságban a hús ára megduplázódhat a következő öt-hét évben, így luxuscikké válva komolyan befolyásolhatja az étrendünket.

A nyugati társadalmakban a legtöbben úgy nőttek fel, hogy bőségesen jutottak húshoz. A húsárak kezdődő növekedésével úgy tűnik, előbb-utóbb vissza fog térni az évszázadokon keresztül megszokott, drága, csak a kiváltságosok számára elérhető hús - állítja Morgaine Gaye jövőkutató. De akkor mit eszünk hús helyett?

Rovarok

Gaye szerint a rovarok és egyéb miniatűr állatok az egyik lehetséges proteinforrások. Ez egy mindenki számára nyereséges választás lenne. A rovarokban legalább annyit tápanyag van, mint a hagyományos húsban, emellett remek proteinforrás is - legalábbis a holland Wageningen Egyetem kutatásai szerint. Ugyanakkor jóval kevesebbe kerül a tartásuk és tenyésztésük, kevesebb vizet fogyasztanak, és alig van ökológiai lábnyomuk. Valamint, körülbelül 1400 különböző faj van, ami ehető.

Gaye véleménye szerint nem úgy kell elképzelni, hogy óriási hernyókat szolgálnak fel nekünk, de a egy rovarburger vagy kolbász jó eséllyel helyettesítheti az eredeti, húsból készülteket. A szöcskék és tücskök valószínűleg le lesznek darálva alapanyagnak, például hamburgerekhez. A holland kormány nagy összegeket fektet abba, hogy a rovarok az átlagos táplálkozás részei legyenek.

A világ nagy része egyébként már amúgy is eszik rovarokat. A hernyók és sáskák Afrikában népszerűek, a darázs ínyencségnek számít Japánban, a szöcskét pedig Thaiföldön fogyasztják. Mindazonáltal, a rovaroknak elég jó marketingra lesz szükségük ahhoz, hogy ízletesnek tűnjenek a finnyás európai és észak-amerikai vásárlók körében - véli Gaye.

Hanghullámmal erősített ételek

Azt régóta tudjuk, hogy jobban ízlik egy étel, ha jó illata van, és étvágygerjesztően néz ki, de tudtátok, hogy a bizonyos hangok is befolyásolják, hogy egy ízt édesebbnek vagy keserűbbnek érzünk?

Egyetlen, agyunk által észlelt tapasztalat sem egy érzékszerv tapasztalata. Az Oxford Egyetem professzora, Charles Spence szerint az étel íze "beállítható" a háttérzaj hanghullámainak a változtatásával. "Még nem tudjuk pontosan, mi történik ilyenkor az agyban, de valami történik, és ez nagyon izgalmas" - mondja Spence. A dologgal egyébként Heston Blumethal is foglalkozott - egyik ételéhez egy Ipod-ot kap kölcsön a vendég, a rajta lévő hanganyag hatására pedig még frissebbnek érzi az ételt.

A módszer segítségével az egészségtelen alapanyagokat lehetne kiszűrni az ételekből, hiszen a zene segítségével a fogyasztó nem érzékelné, hogy most épp kevesebb cukrot visz a szervezetébe.

Ételek a laboratóriumból

2012-ben holland tudósok előállították az első "lombikhúst". Sikerült izomszöveteket növeszteni egy tehénből vett sejtből, a csoport pedig később létrehozta a világ első "lombikburgerét". A tudósok azt ígérik, hogy 10 éven belül sokkal környezetbarátabb húsok kerülnek majd az asztalunkra. Ezzel a módszerrel jelentősen csökkenteni lehetne a húsfeldolgozás által kibocsájtott káros gázokat, rengeteget lehetne spórolni a vízen és az energián. A kutatást végző professzorok szerint a hús ízét képtelenség megkülönböztetni az eredetitől, de esetlegesen teljesen máshogy fog kinézni.

Algák

Az alga ugyan a tápláléklánc alján van, mégis megoldást nyújthat a világ legösszetettebb problémáira, például az élelmiszerhiányra. Emberek és állatok számára is megfelelő táplálék, és nagy plusznak számít, hogy az óceánban nő, így extra vizet nem kell hozzá használni, és termőföldeket sem "foglal el".

Néhány tudós szerint, akik fenntartható fejlődéssel foglalkoznak, az alga lehet a következő évtizedek legnagyobb termelési ágazata. Ázsiában már régóta nagy piaca van az algának. A Seaweed Health Foundation vezetője, Dr Craig Rose szerint Nagy-Britanniában is remekül tudnának működni ezek a farmok, hiszen az alga a föld leggyorsabban növő növénye. Akárcsak a rovarok, az alga is úgy lehetne része a táplálkozásunknak, hogy szinte észre sem vesszük. A sheffield-i Hallam Egyetem kutatói algagranulátummal helyettesítették a sót kenyerekben és feldolgozott élelmiszerben.

Az alga erős íze miatt az alacsony sótartalom nem volt szembetűnő. Ezzel a módszerrel kiküszöbölhetőek lennének olyan betegségek, amelyek a magas vérnyomással vannak összefüggésben - állítják a kutatók.

Forrás: bbc.com

Ajánlott videó

Legújabb receptek

fehér kenyér

Gyökérkenyér

Ez a házi gyökérkenyér kívül jó ropogós, belül puha, ráadásul dagasztani sem kell. Tökéletes pékárú egy közös családi reggelihez, és még másnap is puha, persze csak ha marad ...

babfőzelék

Tört paszuly

A tört paszuly a szabolcsi konyha egyik egyszerű, mégis tartalmas, hagyományos fogása. Legtöbbször zsíron dinsztelt, paprikás hagymával és friss kenyérrel tálalják.

rakott hús

Csirkés-brokkolis kölestorta

Egészséges, mutatós és nagyon finom, akár ünnepi egytálétel. A metélőhagyma helyett használhatunk más zöldfűszert, a brokkoli helyett egyéb zöldséget. Salátával tálalhatjuk.

Még több recept

Neked ajánljuk

Gyökérkenyér

Legnépszerűbb cikkek

Életmód

Se túl sok, se túl kevés: rájöttek, hány órát kellene...

Úgy tűnik, az alvásnehézségek a demencia kialakulását is siettethetik, de a mozgást nélkülöző életmód negatív hatásai sem elhanyagolhatók. Ja, és az sem jó, ha túl sokat alszunk!

Otthon

Ezt a magyar vörösbort választották a világ legjobbjának

A Jammertal Borbirtok Cassiopeia Merlot-ját választották a világ legjobbjának a Concours Mondail de Bruxelles szakértői.

Gasztro

Mikor érdemes diót enni, ha a legjobbat akarod az agyadnak?...

Sokan szeretünk diót ropogtatni, és azt is sokan tudjuk, hogy jót tesz az agynak (még az alakjuk is hasonlít), na de vajon mikor érdemes bekapni pár szemet, hogy tényleg felturbózzuk az agyműködésünket?

Még több cikk

Címlapról ajánljuk

Otthon

Narancssárga a tojássárgája? Ebből még nem tudhatod, hogy házi tojást...

Az, hogy a sárgája sötétsárga, nem feltétlenül jelenti azt, hogy táplálóbb falusi tojással van dolgunk. A tojássárgája színét elsősorban az határozza meg, hogy mit evett a tyúk, pontosabban az, hogy milyen növényi pigmentekhez, úgynevezett karotinoidokhoz jutott hozzá. A szín ezért sokkal inkább a takarmányozásról árulkodik, mint arról, hogy mennyire friss vagy tápanyagdús a tojás.

Nosalty

Otthon

Egészségtelen, ha minden nap ugyanazt reggelized? A dietetikusok szerint nem...

Egészséges minden reggel ugyanazt reggelizni? A dietetikusok elárulják, mikor előnyös a megszokott rutin és mire figyelj az étrendedben.

Nosalty

Otthon

7 jel, ami arra utalhat, hogy sajnos lelassult az anyagcseréd

Mutatjuk, milyen jelek utalhatnak az anyagcsere lassulására, és mit tehetsz ez ügyben.

Brecz Judit

További cikkek

KonyhaPro

A MOHU új ötlete: a lakosság számára ingyenes, az önkormányzatoknak...

A MOHU új bejelentése szerint a lakosság számára ingyenes az önkormányzatok által szervezett hulladékgyűjtési akciók indulnak októbertől, melyeknek köszönhetően végre megválhatunk elektromos és elektronikai hulladékunktól.

KonyhaPro

Nosalty-kvíz: Felismered ezeket a furcsa nevű magyar ételeket?

Ökörszem, selyemsutty, pöcsmácsik vagy éppen apácafingocska – első hallásra akár kitalált szavaknak is tűnhetnének, pedig valódi magyar ételek nevei. Vajon hányat ismersz közülük?