2021.09.25.

Ne kezdj őrült fogyókúrába, ha túlsúlyos vagy – Segítünk!

Bodon Judit dietetikus profilképe Bodon Judit dietetikus

Ha nem vagyunk elégedettek a mérleg által mutatott számmal, akkor azonnali megoldásként gyakran diétázni kezdünk, és őrülten sportolni. De nem biztos, hogy valójában ez a legjobb stratégia.

Az, hogy valaki túlsúlyosnak vagy elhízottnak számít-e, jelenleg az ún. BMI-kategóriák szerint kerül megállapításra: 25-29,9 BMI-vel élők túlsúlyosnak számítanak, a 30+ BMI-vel élők pedig elhízottnak. Mivel ez a kategorizálás évtizedek óta stabilan áll az egészségügyi protokollokban illetve a tudományos kutatásokban, ezért használata rendkívül elterjedt.

De vajon van-e ennek létjogosultsága? Vajon tényleg mindenkinek fogynia kell, akinek 25 feletti a BMI-je?

A BMI kritikája

A BMI, avagy testtömegindex (body mass index) a testtömegünk kg-ban, és a testmagasságunk m-ben kifejezett értékén alapul, az alábbi képlettel számítjuk ki: BMI = testtömeg (kg) / (testmagasság(m))2, azaz egy 164 cm magas, 75 kg-s személy BMI-je: 75/(1,64)2 = 27,9.

Ahogy a képletből is kiderül, a BMI nem veszi figyelembe:

a nemet
az életkort
a testösszetételt
a fizikai aktivitást
a rasszt.

Jelenlegi formájában egy használhatatlan érték, aminek a hiányosságait mindenki ismeri, aki ezen a területen végez kutatómunkát, vagy az egészségügyben dolgozik - mégis a mai napig használatban van, és a túlsúly/elhízás diagnosztizálására használják.

paprikakrém

Muhammara, a szír diós sültpaprikakrém

húsos tészta

Rizsmetélt pirított csirkehússal és zöldhüvelyű babbal

zöldséges egytálétel

Sült feta zöldségekkel és fűszerekkel

Miért baj ez?

Ha csupán a BMI alapján ítéljük meg, hogy valaki “egészséges”-e, akkor azt a tévhitet erősítjük, hogy az egészségünk csak azon múlik, hogy valaki hány kg. Ez a gondolat része az úgynevezett testtömeg-központú egészségparadigmának, ami nagyon hangsúlyosan uralja ma a környezetünket, és az egészséghez való hozzáállásunkat is. Ha e gondolat mentén haladunk, akkor arra a következtetésre jutunk, hogy akinek 25 alatti a BMI-je, az egészséges, akinek 25 feletti, az pedig nem. Ez pedig nyilvánvalóan nem igaz.

Nézzük meg az alábbi példát: van egy 26-os BMI-jű ember, aki le tudja futni a maratont, amire nyilvánvalóan hosszabb ideig készül rendszeres sporttal, emellé normálisan étkezik, megfelelően pihen, és megfelelő a stresszmenedzsmentje is. Ez a személy - minden egészségvédő magatartása ellenére, pusztán a BMI-je alapján - nem egészséges.

Ezeken az étrendkiegészítőkön gondolkozz el, ha egész nap ülőmunkát végzel

Majd vegyünk egy másik személyt, akinek 22-es a BMI-je, napi 10-12 órát ül a gép előtt, nem sportol. Ha munka után hazaér, leül a kanapéra, eszik valamit, amit épp talál a szekrényben, és egy-két doboz sör mellett megnéz három epizódot az aktuális sorozatából. Pusztán a BMI-je alapján ez a személy “egészséges”, sőt, egészségesebb, mint az a személy, aki lefutja a maratont. Ez pedig mindenki számára nyilvánvaló, hogy nincs így.

Nem a kilók száma az igazán fontos

Egészségünk valódi megőrzése, visszanyerése érdekében el kell fogadnunk azt a szemléletet, hogy nem a kilóink száma az igazán fontos. Addig, amíg - a környezeti nyomás hatására - kizárólag arra fókuszálunk, hogy hány kg-k vagyunk, hogy mikor fogyunk már le, addig valójában nem az egészségünket támogató szokások kialakítása és stabilizálása lesz a fő célunk, hanem pusztán az, hogy elindul-e a mérleg nyelve lefelé. Sokaknál gyakorlatilag bármi áron. Ez pedig, hogy bármi áron el szeretnénk érni a fogyási célunkat, gyakran vezet szélsőséges egészségmagatartásokhoz: felesleges korlátozásokkal járó diétázáshoz, rendellenes étkezési szokásokhoz, akár evészavarokhoz is, és kalóriaégetési szempont szerint a kényszerességig túltolt sportoláshoz.

Ezek persze hosszabb távon nem fenntarthatóak, ezért egy adott ponton elegünk lesz a korlátokból, és visszatérünk korábbi életvitelünkhöz. Az ideiglenesen elhagyott kilók visszatérnek, nem ritkán többedmagukkal (“jojó-effektus”).

Mindeközben persze folyamatos az önvád, az önmarcangolásunk (“Nincs elég akaraterőnk!”, “Még ezt sem tudjuk megcsinálni!”), így az önértékelésünk egyre rosszabb lesz, mentális egészségi problémáink lesznek. Aztán veszünk egy nagy levegőt (“MOST sikerülni fog! MOST erős leszek!”), és belevetjük magunkat az újabb, aktuális diétába. Ebből az ördögi körből pedig nem szabadulunk, krónikus diétázókká válunk, miközben tartós eredményt nem érünk el, és valós, egészségvédő szokásaink egyáltalán nem alakulnak ki.

Mi az út?

Az optimális úton nagyon fontos a szemléletváltás. Ne a kilók számának változása legyen a fókuszban, és ne erre építsük a viselkedési stratégiánkat! A fogyási célt helyezzük hátrébb, és inkább tűzzünk ki olyan, kisebb részcélokat, amelyek valóban az egészségünk megőrzését szolgálják (amelyek akár a testsúlyunk csökkenéséhez is vezethetnek).

Ezeket a részcélokat nem kell “hűbelebalázs” módra egyik napról a másikra megvalósítani, hanem lassabban, fokozatosan, hiszen a cél, hogy az új szokásaink ne kampányszerűek legyenek, hanem tartós, stabil elemei maradjanak az életünknek.

Ilyen célok lehetnek pl.:

megfelelő folyadékfogyasztás
napi 35-40 dkg zöldség elfogyasztása
heti 1-2 húsmentes nap
halfogyasztás növelése
rendszeres “énidő”, amit tölthetünk aktívan vagy pihenéssel is
megfelelő alvásmennyiség - időben lefekszünk, nem nézünk meg “csak-még-egy-részt”,
kontrollált képernyőidő, stb.

Szuper cél lehet a rendszeres fizikai aktivitás beépítése a mindennapokba - nem kalóriaégetési fókusszal. Ha pusztán amiatt sportolunk, hogy majd ettől fogyunk, akkor előfordulhat, hogy olyan mozgásformát választunk (mert pl. azt olvastuk, hogy az égeti a legjobban a zsírt), amit ki nem állhatunk. Ha így választunk, akkor garantált, hogy előbb-utóbb elkopnak az edzések, hiszen ha nem örömmel végezzük azt a mozgást, akkor a kifogások fognak győzni. Ellenben, ha olyat választunk, amiben örömünket leljük (ez természetesen lehet többféle mozgásforma is, nem kell leragadni egynél), ami lehet kevésbé intenzív is, pl. túrázás, jóga, pilates, bicajozás, görkorizás stb., akkor jelentősen megnő annak az esélye, hogy az örömteli fizikai aktivitás hosszú távon része marad a mindennapi életünknek, és fel sem merülnek a kifogások.

Tehát, ha ráállunk a mérlegre, és “megijedünk” attól, mit mutat - akkor ne kezdjünk azonnal, ész nélkül diétázni.

Céljainkat ne a mérleg által mutatott szám változásához igazítsuk, hanem egészségi állapotunk javításához. Így sokkal nagyobb eséllyel lesznek valóban egészségmegőrző szokásaink, amelyek hosszú távon is fennmaradnak, és nem ragadunk bele örökre az állandó diétázás frusztráló csapdájába.

Még több hasznos cikk dietetikusunktól:

Ajánlott videó

Legújabb receptek

fehér kenyér

Gyökérkenyér

Ez a házi gyökérkenyér kívül jó ropogós, belül puha, ráadásul dagasztani sem kell. Tökéletes pékárú egy közös családi reggelihez, és még másnap is puha, persze csak ha marad ...

babfőzelék

Tört paszuly

A tört paszuly a szabolcsi konyha egyik egyszerű, mégis tartalmas, hagyományos fogása. Legtöbbször zsíron dinsztelt, paprikás hagymával és friss kenyérrel tálalják.

rakott hús

Csirkés-brokkolis kölestorta

Egészséges, mutatós és nagyon finom, akár ünnepi egytálétel. A metélőhagyma helyett használhatunk más zöldfűszert, a brokkoli helyett egyéb zöldséget. Salátával tálalhatjuk.

Még több recept

Neked ajánljuk

Gyökérkenyér

Legnépszerűbb cikkek

Életmód

Se túl sok, se túl kevés: rájöttek, hány órát kellene...

Úgy tűnik, az alvásnehézségek a demencia kialakulását is siettethetik, de a mozgást nélkülöző életmód negatív hatásai sem elhanyagolhatók. Ja, és az sem jó, ha túl sokat alszunk!

Otthon

Ezt a magyar vörösbort választották a világ legjobbjának

A Jammertal Borbirtok Cassiopeia Merlot-ját választották a világ legjobbjának a Concours Mondail de Bruxelles szakértői.

Gasztro

Mikor érdemes diót enni, ha a legjobbat akarod az agyadnak?...

Sokan szeretünk diót ropogtatni, és azt is sokan tudjuk, hogy jót tesz az agynak (még az alakjuk is hasonlít), na de vajon mikor érdemes bekapni pár szemet, hogy tényleg felturbózzuk az agyműködésünket?

Még több cikk

Címlapról ajánljuk

Otthon

Narancssárga a tojássárgája? Ebből még nem tudhatod, hogy házi tojást...

Az, hogy a sárgája sötétsárga, nem feltétlenül jelenti azt, hogy táplálóbb falusi tojással van dolgunk. A tojássárgája színét elsősorban az határozza meg, hogy mit evett a tyúk, pontosabban az, hogy milyen növényi pigmentekhez, úgynevezett karotinoidokhoz jutott hozzá. A szín ezért sokkal inkább a takarmányozásról árulkodik, mint arról, hogy mennyire friss vagy tápanyagdús a tojás.

Nosalty

Otthon

Egészségtelen, ha minden nap ugyanazt reggelized? A dietetikusok szerint nem...

Egészséges minden reggel ugyanazt reggelizni? A dietetikusok elárulják, mikor előnyös a megszokott rutin és mire figyelj az étrendedben.

Nosalty

Otthon

7 jel, ami arra utalhat, hogy sajnos lelassult az anyagcseréd

Mutatjuk, milyen jelek utalhatnak az anyagcsere lassulására, és mit tehetsz ez ügyben.

Brecz Judit

További cikkek

KonyhaPro

A MOHU új ötlete: a lakosság számára ingyenes, az önkormányzatoknak...

A MOHU új bejelentése szerint a lakosság számára ingyenes az önkormányzatok által szervezett hulladékgyűjtési akciók indulnak októbertől, melyeknek köszönhetően végre megválhatunk elektromos és elektronikai hulladékunktól.

KonyhaPro

Nosalty-kvíz: Felismered ezeket a furcsa nevű magyar ételeket?

Ökörszem, selyemsutty, pöcsmácsik vagy éppen apácafingocska – első hallásra akár kitalált szavaknak is tűnhetnének, pedig valódi magyar ételek nevei. Vajon hányat ismersz közülük?